A kockázati életbiztosítások egy tragédia (egy súlyos betegség vagy baleset miatt bekövetkező egészségkárosodás vagy halál) esetén pótolják a családi kasszából kieső jövedelmet. Méghozzá úgy, hogy amíg a szerződés él, a biztosított havonta fizeti a biztosítás fix díját, a biztosító pedig szintén egy előre meghatározott összeget – általában több millió forintot – utal, ha nagy baj történik vele.

életbitosítás
Fotó: Shutterstock

Az átlagos ügyfél 42 éves, férfi, az átlag biztosítási összeg 6,2 millió forint

A kockázati életbiztosítások díja függ a biztosított életkorától, foglalkozásától, hobbijaitól (a búvárkodás például növeli a költségeket), a szerződő egészségi állapotától, a különféle rizikófaktoroktól (ilyen a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlsúly vagy a magas vérnyomás is), továbbá a biztosítás futamidejétől (azaz hogy milyen hosszú ideig nyújt védettséget).

● Ha egy 30 éves nem dohányzó nő szeretne húsz évre biztosítást kötni, és baj esetén 10 millió forintot szeretne kapni, akkor ennek a díja havi 2692 forint.

● Ha egy 35 éves nem dohányzó férfi tízéves időtartamra kötne biztosítást – ugyancsak 10 millió forintos összeggel –, akkor neki 2368 forintot kell fizetnie havonta.

● Ha pedig ők ketten házaspárként kötik meg a biztosítást, akkor kettejük díja összesen havi 4555 forint lesz.

Az Union Biztosító ügyfelei egyébként 2021-ben átlagosan 6,2 millió forintos biztosítási összegre kötöttek szerződést (ez az a pénz, amelyet a biztosító fizet, ha szerencsétlenség történik); a 10–15 milliós biztosítási összegű szerződések aránya 14 százalék, a 15–20 millió forint közötti kockázati biztosítások aránya pedig 5 százalék volt tavaly. A biztosítónál 2021-ben a kockázati életbiztosítást kötő ügyfelek átlagéletkora 42 év volt, és az új biztosítottak kicsit több mint fele (56 százaléka) férfi, míg 44 százaléka nő.

életbitosítás
Fotó: Shutterstock

Milyen esetekben fizetnek a biztosítók?

A kockázati életbiztosítás a futamidő alatt nyújt védettséget, vagyis addig, ameddig az előre meghatározott szerződés időtartama szól. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kockázati életbiztosítás jellemzően csak akkor fizet, ha tragédia történik a szerződés időtartama alatt – szerencsés esetben tehát a szerződés a lejáratkor kifizetés nélkül megszűnik. Az alapbiztosítások általában baleseti halál vagy rokkantság esetén fizetnek, de a különféle kiegészítőkkel például a koronavírus-fertőzés miatt is utalhat a biztosító.

● Az Union például a járvány kitörése óta közel félmilliárd forint összegű kárkifizetést teljesített Covid-fertőzés kapcsán,

● a kritikus betegségekre pedig átlagosan 1–2 millió forint közötti összeget fizetett ügyfeleinek.

● A baleset-biztosítási események közül a leggyakoribb káresemény a csonttörés (ez a károk 55 százaléka),

● a baleseti eredetű műtéti térítés a károk 30 százalékát teszi ki, míg

● a kórházi napi térítés az esetek 10 százaléka.

● A kiegészítő egészségbiztosítás leggyakrabban a kórházi műtéteket és a kórházi napidíjat téríti.

Mire érdemes figyelni?

● A legtöbb biztosítást megköthetjük online is, a kockázati életbiztosítás esetében viszont érdemes egy pénzügyi tanácsadó segítségét kérni, már csak azért is, mert az egyes termékek árai között nagy különbségek vannak.

● Célszerű alaposan átolvasni a szerződést, amely tartalmazza a kizárásokat és a mentesüléseket is, így ezeket látva még kérhetünk módosításokat.

● Érdemes lehet a házastársra is megkötni a biztosítást, így kedvezmény járhat.

● Sok kockázati életbiztosítás csak akkor fizet, ha baj történik, de van olyan is, amelyik úgynevezett kármentességi bónuszt kínál, így ha nem történik semmi baj, akár a befizetett díjak 20 százaléka is visszajár.

● Mindig jelöljük meg a haláleseti kedvezményezett – ez lehet akár több személy is (a kifizetett biztosítási összeg nem része az örökségnek, azé lesz, aki a kedvezményezett).

● A kedvezményezett mindig tudjon róla, hogy őt jelöltük meg, hiszen csak akkor tud hozzájutni a biztosítási összeghez, ha ezt a biztosítónál bejelenti.

● Szerződéskötéskor ajánlott őszintének lenni (például a korábbi betegségekkel vagy a dohányzással kapcsolatban), mert egy pontatlan információ miatt elbukhatjuk a pénzt.

● Akkor úszhatjuk meg a lehető legolcsóbban a biztosítást, ha fiatalabb korban (lehetőség szerint még 45 éves kor előtt), és hosszabb időre (15 vagy akár 20 évre is) megkötjük a szerződést. Ahogy ugyanis egyre idősebbek leszünk, és esetleg egészségi állapotunk is romlik, úgy egyre kedvezőtlenebb feltételekkel – azaz drágábban – tudunk új konstrukciót kötni – derül ki az Union Biztosító cikkéből.