Lehet, hogy Zach Weinberg neve nem hangzik ismerősen sok olvasó számára, de még kevesebben vannak azok, akik olyan jó üzleti érzékkel rendelkeznek, mint ő. A 34 éves startupper-vállalkozó számos céget alapított, bár nagy részüktől az évek során már megvált. Persze nem feltétlenül azért, mert megunta őket, hanem mert hatalmas összegért értékesítette őket.
Fotó: Curie.Bio
A vele a napokban interjút készítő Fast Company gyűjtése alapján az első komoly projektje a Nat Turnerrel közösen alapított Insight Media volt, a display hirdetésekkel és csereügyletekkel foglalkozó céget 2010-ben, 24 éves korában 81 millió dollárért adta el a Google-nek. Következő nagyobb vállalkozásuk a Flatiron Health adattudományi szoftvercég volt.
Ez a vállalat 2018-ban került új tulajdonosához, akkor a Roche 1,9 milliárd dollárt sem sajnált érte.
Az elmúlt néhány évben, így a koronavírus-járvány miatti lezárások időszakában is, Weinberg a Zoomon keresztül adott tanácsokat cégvezetőknek, és kisebb befektetéseket is invesztált ígéretes startupokba, többségében olyanokba, amelyek új gyógyszerek kifejlesztésére fókuszálnak.
A sikeres startupper megdöbbent azokon a kihívásokon, amelyekkel ezen ügyfelei szembesültek. A hatalmasra nőtt online zaj közepette sokszor választ sem kapnak e-mailjeikre, ráadásul az új gyógyszerekkel kapcsolatban nagyon sokan rendkívül kudarckerülő magatartást folytatnak.
Feloldva a helyzetet, Weinberg partnereket, és igen jelentős forrást gyűjtött össze, és megalapította legújabb vállalkozását, a Curie.Bio nevű céget, amelyet hivatalosan február 14-én mutattak be.
A Curie – amely a kétszeres Nobel-díjas tudós, Marie Curie előtt tisztelegve választotta ezt a nevet – azt tűzte ki céljául, hogy a gyógyszerkutatás magvető befektetőjeként működjön együtt az cégalapítókkal, kutatókkal, startupperekkel, segítve őket a szokásos akadályok leküzdésében, gyógymódok kifejlesztésében és a vállalkozás fellendítésében.
A Curie összesen 520 millió dollárt gyűjtött össze
olyan befektetőktől, mint a GV (a Google-anyacégének, az Alphabetnek a kockázatitőke-ága), az ARCH Venture Partners, az a16z bio+health, a Casdin Capital és a NexTech.
A Fast Company egy interjút is készített a Curie.Bio február 14-i elindítását követően Zach Weinberggel, amelyben a gyógyszerfejlesztés költségeiről, összetettségéről és innovációjáról beszélgettek, de szó volt az új platformok és finanszírozási modellek bevethetőségéről is.
Weinberg a beszélgetés során elmondta, hogy manapság egy szoftvercéget alapítani szinte bárki tud, hiszen azt egy garázsban is el lehet indítani. A felfuttatásához ugyan már szükség van kicsit komolyabb tőkére is, azonban ez még mindig nem összevethető egy gyógyszeripari vagy biotechnológiai cég költségigényével.
Egy ilyen cég alapítása rendkívül drága, hiszen általában egy kisebb laboratóriumot is kell építeni hozzá, valamint rengeteg munkát és erőfeszítést kellett befektetni már ahhoz is, hogy az első kísérlethez eljusson a startup.
Ráadásul a szoftverteszteléssel ellentétben a gyógyszerkutatás korai fázisában elkövetett hibák szintén nagyon drágák tudnak lenni, a tesztelés pedig komplexebb és bonyolultabb. Ez olyan komplexitással bír, ami semmiben sem hasonlít a szoftverekhez, és a korai fázisban lévő gyógyszerkutatásban elkövetett hibák nagyon drágák.
Az új projekt kapcsán a startupper elmondta, hogy biotechnológiai kutatóként eddig két út volt járható az ember számára. Vagy elmegy egy nagy kockázati tőkés inkubátorhoz, aki ugyan segít a kezdeti fázisban, de a cég tulajdonrészének nagy részét birtokolni fogja, vagy egy magvető típusú inkubátorcéget választ, ahol továbbra is ő marad a többségi tulajdonos, cserébe olyan partnere lesz, aki nem feltétlenül ért az adott területhez, emiatt a hibázás lehetősége is magasabb.
Fotó: Shutterstock
Ezzel szemben a Curie.Bio lényegében egy harmadik út, egy olyan akcelerátor, amely kizárólag erre az iparágra fókuszál, a 25-30 fős csapatuk is gyógyszeriparra, terápiákra, biotechnológiákra szakosodott szakemberekből és tudósokból áll.
A következő másfél év során 270 millió dollár alapot szánnak befektetésre, ebből 60 startup kap támogatást, jellemzően 5–7 millió dollár értékben. A tulajdonjog döntő része a cégeknél marad.
Ráadásul a projekt azt is eléri, hogy a startupoknak csökken a laboratóriumigényük, hiszen összeköti őket egymással és a nagyobb szereplőkkel is, megkönnyítve a logisztikát.
Weinberg szerint ezt a modellt úgy kell elképzelni, mint a felhőtechnológiát. Nem kell mindenkinek saját szerverparkot üzemeltetnie, ha a felhőben is tárolhatja az adatait. Ugyanezt szeretnék megvalósítani az egészségügyi kutatási infrastruktúra, például a laboratóriumok szintjén.
Azonban nem minden egészségügyi startup kopogtathat a Curie.Bio ajtaján. Digitális egészségüggyel, diagnosztikával, és tisztán szoftveres megoldásokkal nem foglalkoznak. Azok a startupok és korai fázisban lévő vállalkozások a célközönségük, amelynek célja valamilyen gyógyszer vagy terápia létrehozása.
A Google anyavállalata egy mesterséges intelligenciával foglalkozó startupba fektetA Google egy olyan chatbotot fejlesztő startupba fektet be, amely a ChatGPT riválisát tervezi bemutatni a következő hónapokban. Egyelőre kevés részlet ismert. |
