„Néha harcolunk… Nem is harcolunk, közös megoldásra törekszünk Brüsszellel a felvetődő problémákra. Budapest, mint EU-tag, szintén harcol Brüsszellel. Svájcnak ugyanúgy érdeke egy erős mint Magyarországnak” – jelentette ki Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara (Swisscham Hungary) fenntarthatóságra és ártalomcsökkentésre fókuszáló eseményét követően. A diplomata hangsúlyozta, a magyar–svájci partnerség jó példája annak, hogyan képes hatékonyan együttműködni és fejlődni két európai ország.
Fotó: Molnár Péter
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy olyan idők jönnek, amikor a gyenge népek elvesznek, az erősek megmaradnak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azt mondta, Magyarország erős tagállamokon alapuló, erős Európai Unióban érdekelt.
Jó üzleti környezetet biztosít az ország a multinacionális vállalatoknak
Jean-Francois Paroz kijelentette, a multinacionális svájci cégek nem csupán munkát adnak Magyarországon, hanem hozzájárulnak a kedvező gazdasági környezethez is, ő pedig nagykövetként azért dolgozik, hogy ez a környezet ilyen stabil maradjon. Igaz, olykor ez a feladat kihívásokkal jár.
Beszéltem erről Nagy Márton miniszter úrral, mert felismertem a tendenciát, hogy szeretne több hazai vállalatot látni, pedig végső soron nem kellene számítania, hogy hazai vagy külföldi cégről van szó, hiszen ugyanazon a piacon tevékenykedünk, és keressük a kölcsönös előnyöket
– mondta. Hozzátette, Magyarország jó üzleti környezetet biztosít, ő pedig küzd azért, hogy ez így is maradjon.
A svájci vállalatok közül 885 van jelen Magyarországon, körülbelül 32 ezer embernek adnak munkát. A legnagyobb befektető a Nestlé, amely három gyárat is működtet hazánkban, és mintegy 2500 dolgozót foglalkoztat.
A svájci cégek megtalálták számításaikat Magyarországon
„A nagykövet úr hiteles forrás” – válaszolta a Világgazdaságnak Béres István, a Swisscham Hungary elnöke, amikor a két ország közti kapcsolatról kérdeztük. Azt mondta, Jean-Francois Paroz értesül azokról az esetekről, amikor például egy tradicionális svájci céget hátrányosan érintett az építőipari termékek kereskedelmével kapcsolatos kormányrendelet, vagy éppen a gyógyszerforgalmazóknál a többletadó,
ám amikor a nagykövet arról beszél, hogy a gazdasági kapcsolatok jók, akkor emögött az áll, hogy a svájci cégek döntő többsége megtalálta a számításait Magyarországon.
„Mindez kétoldalú előnyökkel jár. Természetesen fájnak bizonyos esetek, de a kamarának feladata, hogy híd legyen a kormány és a vállalatok között, éppen ezért kezdeményeztünk például egy konzultációt a gyógyszeripari cégekkel” – mondta Béres István.
A szervezet vezetője felvetésünkre leszögezte, a kamarai tagok nagyobbik részét nem érinti az körüli bizonytalanság, mert a szabad piacon dolgoznak, és nincs közvetlen kapcsolatuk a költségvetési forrásokkal. Van persze példa az ellenkezőjére, Béres István a Stadlert említette, amelyet keményebben érint az uniós pályázatok hiánya, az érintett cégek viszont legfeljebb a bizakodó néző szerepét töltik be.
Szakmai és magas színvonalú párbeszéd a fenntarthatóságról
A Swisscham Hungary elnöke azt is megjegyezte, hogy a Kékszalag előtt komplex és sikeres fórumot tartottak a fenntarthatóságról és az ártalomcsökkentésről, csaknem száz érdeklődő jelenlétében.
„Olyan értékes tagokkal rendelkezünk, mint a Philip Morris, a Nestlé és az MSC, amelyek vezetői magas színvonalon, gyakorlati tapasztalatok alapján beszéltek a témáról” – hangsúlyozta Béres István, aki azt is elmondta, hogy a kamaránál a fenntarthatóság és a környezetvédelem állandóan napirenden lévő téma, nem csupán kipipálják évi egy rendezvényükön.
Hajdú Márton, a Philip Morris szóvivője a sajtótájékoztatón kiemelte,
a fórum kiváló alkalom volt arra, hogy a vállalati, a kormányzati és a tudományos szektor bevonásával élő, szakmai párbeszédet folytathassanak
a fenntarthatósági törekvésekről és az ártalomcsökkentő megközelítésről.
