A SPAR mesterséges intelligenciával csökkentené veszteségét a friss termékein, azaz a gyorsan lejáró, fogyaszthatósági idővel rendelkező, romlandó árucikkeken. A kereskedő ezzel azt reméli, hogy egyrészt kevesebb árucikk végzi a kukában, másrészt pedig a dolgozóknak is kevesebb időt kell tölteniük a termékek leárazásával. 

LUS_2080Budapest 2020.01.20.
SPAR illusztráció
foto: Kallus György/Világgazdaság20200120 Budapest Spar élelmiszer üzlet  élelmiszerbolt IllusztrációFotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG A képen: tej  
A fogyaszthatósági idő betartása az egyik legkényesebb feladat a boltoknak.
A fogyaszthatósági idő betartása, annak ellenőrzése az egyik legkényesebb feladat a boltoknak.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A kereskedő a Too Good To Go dán vállalat algoritmusával többek között mérni fogja a vásárlói magatartást, és figyelembe veszi a szezonalitást, amelyek alapján megbecsüli, hogy a termékeket milyen valószínűséggel vásárolják meg. Amikor pedig adott termék fogyaszthatósági idejének lejárata közelít, a mesterséges intelligencia javaslatot tesz a cég szempontjából optimális kedvezmény mértékére. 

Az élelmiszerboltok egyik legnagyobb erőbefektetése a fogyaszthatósági idővel ellátott termékek állandó ellenőrzése és azok akciózása, hogy még a termék lejárata előtt eladják az árucikket, és ne kelljen azt kidobniuk, azaz ne keletkezzen veszteségük rajta. A fogyaszthatósági idővel ellátott termékek általában hús-, tej- és pékáruk. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal definíciója szerint „a fogyaszthatóság a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni”. Azért, hogy ne keletkezzen nagy veszteségük a termékek kidobása miatt, a kereskedőknek sűrűn ellenőrizniük kell az árucikkek forgalmát, és a termékeket még a lejáratuk előtt akciózással olyan áron kell kínálniuk, hogy azokat megvásárolják. Ez azonban rengeteg munkaórát elvesz az alkalmazottak idejéből.

A Too Good To Go dán vállalat erre kínál megoldást egy olyan mesterséges intelligenciát használó algoritmusával, amely kiszámítja, hogy mikor mennyi árucikk fogyhat az adott termékből, és mikor mekkora mértékű leárazást kell nyújtani a vevőknek, hogy azokat még az eladhatósági idő belül megvásárolják, de közben a nyereség a lehető legnagyobb maradjon. A cég szerint a szoftverük használata mellett a bolti dolgozóknak csupán a termékek legfeljebb 7 százalékát kell majd fizikailag ellenőrizniük.

A rendszert már januárban bevezetik a SPAR szupermarketlánc boltjaiban világszerte.

Az Európai Kiskereskedelmi Intézet szerint a kidobott élelmiszerek a szupermarketek áfa nélküli bevételének átlagosan 1,6 százalékát teszik ki – emlékeztetett a Bloomberg.

Az üzletek ezzel a profit növelése mellett csökkenthetik a kereskedői élelmiszerpazarlást. Igaz, valószínűleg előfordul majd, hogy az algoritmus alkalmazása miatt a bolt hiába talál vevőt a termékre annak eladhatóságának utolsó napján, később majd a fogyasztó fogja kidobni. Tehát összességében az élelmiszer-hulladék mértéke nem fog akkora mértékbe csökkenni, mint a kereskedőé.

A lejárt élelmiszer is lehet még fogyasztható

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár egy évig is jó lehet még. Útmutatóval segít a Nébih.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az előállított élelmiszerek mintegy 30 százaléka a kukában végzi, így az ezek elkészítése során keletkező üvegházhatású gázkibocsátás is teljesen felesleges. 

A Too Good To Go és a SPAR 2017 óta működnek együtt az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Az együttműködésben eddig 14 ország több mint 3 ezer SPAR üzlete vett részt, és összesen több mint 3,5 millió ételt mentettek meg a kidobástól – áll a dán vállalat és a kereskedő honlapján.

Tömegével fagyasztja be az árait az egyik legnagyobb magyar bolt – kitolják az akciót

A vásárlók akár 40 százalékos árcsökkentést is tapasztalhatnak.