Van egy ország Európában, ahol úgy nő a lakosság létszáma, hogy már népszavazással korlátoznák
Svájc vasárnap népszavazáson dönt arról, hogy korlátozza-e lakosságát 10 millió főben. A támogatók szerint a növekvő népesség már a végletekig próbára teszi a helyi infrastruktúrát, az utakat és a tömegközlekedést, valamint növeli a bérleti díjakat és a bűnözést. A vállalatok és a munkaadók azonban attól tartanak, hogy a szigorítás korlátozná Svájc hozzáférését a képzett munkaerőhöz, és károsítaná a kapcsolatait az Európai Unióval, amely a legnagyobb exportpiaca – írta elemzésében a Reuters.
A hírügynökség által hivatkozott friss közvélemény-kutatás szerint
az állás nagyon szoros: 47 százalék korlátozná a lakosság létszámát, míg 52 százalék ez ellen szavazna.
A svájci dilemma abban tér el több más európai bevándorlásellenes kampánytól, hogy nem kizárólag a menedékkérőkre és a menekültekre irányul. Ha szükséges, a korlátozás a magas jövedelmű bankárok, tudósok és mérnökök belépését is megakadályozhatná. Ez különösen érzékenyen érintené azokat az ágazatokat, amelyek a nemzetközi szakemberekre építik működésüket.
Sokat veszíthet Svájc, ha korlátozzák a lakosság létszámát
Svájc lakossága 2025 végére 9,1 millióra nőtt a 2002-es 7,3 millió főről, és a külföldiek közel 28 százalékát alkotják.
Az előrejelzések szerint Svájc lakossága 2031-re meghaladja a 9,5 milliót. A népszavazási javaslat szerint, ha ez megtörténik, a kormánynak intézkednie kell arról, hogy megakadályozza a 10 millió fő elérését. Ezt jelenleg 2042-re várják.
10 milliós létszám esetén a kormánynak fel kellene mondania a népességnövekedést ösztönző nemzetközi megállapodásokat. Ez magában foglalja annak a szerződésnek a felmondását is, amelyet az Európai Unióval kötöttek, és amely lehetővé teszi a személyek szabad mozgását az ország és a blokk között. Ez a megállapodás pedig több olyan másiknak a feltétele, amelyek hozzáférést biztosítanak Svájcnak az európai egységes piachoz.
A svájci kormány gazdasági ügynöksége szerint a vállalatok erősen függenek a külföldi munkavállalóktól, az EU-ból érkező képzett munkaerő pedig segítette a cégeket, és hozzájárult a termelékenység növekedéséhez. Patrik Lang, a genfi Global Gate Asset Management vezető befektetési stratégája úgy fogalmazott, hogy nem rövid távú katasztrófáról lenne szó, a hatások inkább lassan, a következő tíz-húsz évben jelentkeznének, és fokozatosan rontanák a svájci gazdaság vonzerejét.
Tehát a gazdasági kockázat nemcsak a munkaerőpiac szűkülésében jelenhet meg, hanem Svájc és az Európai Unió kapcsolatában is. Az EU Svájc legnagyobb exportpiaca, a személyek szabad mozgása pedig olyan szélesebb gazdasági megállapodások alapja, amelyek hozzáférést biztosítanak a svájci cégeknek egy 21 ezermilliárd dolláros gazdasághoz és 450 millió fogyasztóhoz.
Claude Maurer, a BAK Economics kutatóintézet vezető közgazdásza szerint,
ha a svájci kormány felmondaná a kétoldalú megállapodásait, a svájci gazdasági növekedés 2028 és 2045 között 7,1 százalékkal lenne alacsonyabb, ami 685 milliárd svájci frank veszteséget jelentene.
A növekedés lassulna, míg a béremelések által generált infláció magasabb kamatlábakat eredményezhetne – mondta Maurer.
Thomas Matter, egy másik alelnöki törvényhozó és bankár, rémhírkeltésnek bélyegezte az aggodalmakat. Szerinte a bevándorlóknak csak mintegy tizede rendelkezik olyan készségekkel, amelyeket a svájci gazdaságban kerestek, és az egy főre jutó GDP növekedési üteme a bevándorlás növekedése óta csökken. „Nem vagyunk a bevándorlás ellen, de mérsékeltnek és ellenőrzöttnek kell lennie, hogy a megfelelő embereket hozhassuk be” – mondta.
Mégis, akkor miért akarják korlátozni a svájci lakosság méretét?
A lakáspiacokon kialakuló hosszú várakozás, a magas bérleti díjak és a zsúfolt vonatok olyan gondok, amelyek azonnal érzékelhetők. A népességkorlát ezért egyszerű megoldásnak tűnhet azok számára, akik úgy érzik, az országban már nincs több hely az újonnan érkezőknek. A javaslat a külföldi tehetségekből profitáló cégek dolgozói és vezetői körében is találhat támogatást.
Arra, hogy az ország területének befogadóképessége korlátozott, Matter is rávilágított.
Nemzetközi bankok vezetői magánbeszélgetésekben elismerték, hogy bizonyos szempontból érthetőnek tartják a kezdeményezést, különösen a lakhatási feszültségekre adott válaszként – mutatott rá a Világgazdaság korábban.
A bevándorlók és a külföldi vendégmunkások szerves részét képezik a svájci gazdaságnak
A jobboldali pártok az igen szavazatok mellett kardoskodnak, az üzleti szereplők azonban arra mutatnak rá, hogy a gazdaságban mennyire fontos szerepet játszanak a külföldi vendégmunkások.
Például Martin von Moos, a ruschlikoni Belvoir és a zürichi Thalwilban található Sedartis luxushotel vezérigazgatója szerint a szállodák lehúzhatnák a rolót, ha elveszítenék az összes külföldi alkalmazottukat, akik a 115 fős személyzet mintegy felét teszik ki. A hasonló dolgozói számokkal működő zürichi székhelyű Molecular Partners biotechnológiai vállalat pedig arról számolt be, hogy még a szabad mozgás ellenére is nehezen találja meg a megfelelően képzett munkaerőt. Sőt, Daniel Steiner, a vállalat alelnöke egyenesen azt vetette fel, hogy elképzelhető, hogy kénytelenek lennének kiszervezni Svájcól egyes tevékenységeiket, ha csak svájciakat vehetnének fel, vagy ha csak svájci vállalatokkal működhetnének együtt.
A Svájci Szállodaszövetséget vezető Von Moos szállodatulajdonos szerint egyes szállodák kénytelenek lesznek bezárni, az árak emelkedni fognak, és a nem európaiak számára nehezebb lesz Svájcba látogatni.
Ezt a kezdeményezést báránybőrbe bújt farkasnak nevezzük.
– teszi hozzá, és úgy látja, hogy a döntésnek súlyos következményei lesznek.
A svájci nagyvállalatok, mint a Roche, a Nestlé, az ABB, az UBS és a Novartis, bírálták a korlátozást. A Roche szerint ez veszélyeztetné az EU-val kötött megállapodásokat, és súlyosbítaná a szakképzett munkaerő hiányát. A vállalatok ugyanis függenek a képzett munkaerőtől, főképp az EU-ból érkezőktől.
Svájc problémái a demográfia alakulásában gyökereznek
Sok más európai országhoz hasonlóan Svájc lakossága is elöregedő, azaz egyre kevesebb munkaképes emberre egyre több eltartott személy jut. A svájci statisztikai hivatal szerint 2055-re a 20 és 64 év közötti svájci lakosság aránya 60 százalékról 56 százalékra csökken, míg a 65 év felettiek aránya a jelenlegi 21 százalékról 27 százalékra nő.
Rudolf Minsch, az Economiesuisse üzleti szövetség vezető közgazdásza szerint a korlátozás „populista kísérlet” arra, hogy egy leegyszerűsített, mesterséges korláttal oldjanak meg összetett problémákat. Szerinte ez
az ingyenebéd illúzióját árasztja, és nem fogja megoldani a lakhatási vagy közlekedési problémáinkat.
A korlátozás ellenzői azzal érvelnek, hogy sok olyan vállalkozás fejlesztette a svájci gazdaságot, amelyek legalább részben külföldi tulajdonúak. Ilyen például a Nestlé, a Swatch vagy az ABB.
Az Avenir Suisse 2023-as tanulmánya szerint Svájcban a cégalapítók 39 százaléka külföldi volt.
