Mellrák: nyolcból egy nőnél megjelenik a betegség, a szűrés életbevágó

Magyarországon évente mintegy 8 ezer új emlőrákos megbetegedést és több mint 2 ezer emlőrákos halálesetet regisztrálnak. A Novartis Magyarország szakértői beszélgetésén dr. Vajdics Tímea klinikai onkológus ( Dél-pesti Centrumkórház) felhívta a figyelmet arra, hogy a hiedelmekkel ellentétben nem modernkori civilizációs betegség a mellrák. 

A doktornő a rövid történelmi áttekintés során ismertette, erről a betegségről már az ókorból is vannak adatok, de mivel csak a 19. század első harmadában fedezték fel a narkózist, utána volt csak lehetőség a radikális műtétekre. Napjainkban a műtétek radikalitása jelentősen csökkent – magyarázta. Azt is hozzátette, nem csak a sebészet fejlődött, a tudomány fejlődésével megjelent a sugárterápia is, ma már az emlőmegtartó műtét és sugárterápia kombinációjával nagyon jó eredmények érhetők el. Megemlítette a gyógyszeres terápiák fejlődését is, a hormonterápiák a 80-as években jelentek meg, a célzott terápiákat pedig a 90-es évektől alkalmazzák.  
 

A mellrák kialakulásában jelentős rizikófaktor: 

• az életkor, 
• a dohányzás, 
• az elhízás,
• a korai menstruáció (12 év alatt),
• a késői menopauza,
• a családi öröklődés,
• a hormonpótlás,
• a sugárterhelés fiatal korban.

Az önvizsgálat nem helyettesíti a rákszűrést

Dr. Vajdics Tímea hangsúlyozta: az önvizsgálat nem helyettesíti a szűrővizsgálatot. Ha bármilyen elváltozást talál valaki a mellén, csomót vagy bőrön valamiféle eltérést, ne bagatellizálja el, forduljon azonnal orvoshoz. Magyarországon a nemzeti program keretében 45–65 közötti nőket hívnak be szűrővizsgálatokra, de ez nem azt jelenti, hogy 65 év felett nem alakul ki a betegség. Kiemelte azt is, hogy a szűrővizsgálat akkor sikeres, ha legalább 70 százalékos a részvételi arány, ebben az esetben a halálozási rizikó 30 százalékkal csökkenhet. 

A doktornő beszélt a mammográfia körüli tévhitekről, úgy fogalmazott: a vizsgálat során olyan alacsony dózisú sugárzás éri a beteget, hogy az nem jelent rizikófaktort. Azt is jelezte, hogy jelenleg ez a vizsgálat adja a legpontosabb eredmény, nem helyettesíthető az ultrahanggal, az MR pedig nem alkalmas szűrővizsgálatra. 
Utalt arra is, hogy rengeteget fejlődött a diagnosztika is. Felidézte Angelina Jolie nagy port kavart történetét, aki a genetikai vizsgálatok után eltávolíttatta a melleit, miután nála is megtalálták azt a hibás gént, amely miatt 87 százalékos esélye volt az emlőrák kialakulására. Angelina Jolie esete ráirányította a figyelmet arra, hogy genetikai tesztekkel kimutatható az úgynevezett BRCA-mutáció, amely jócskán megnöveli az emlőrák és a petefészekrák kialakulásának esélyét. A doktornő arra is felhívta a figyelmet, hogy a korán felismert, I–II.-es stádiumú betegség esetén ma már 90 százalék felett van a túlélési arány.

Minél korábban fel kell ismerni

Dr. Pintér Tamás onkológus, osztályvezető (Országos Onkológiai Intézet) azzal kezdte: nemcsak a betegszervezetek edukálása fontos, hanem a társszakmáké is, ugyanis gyakran közelharcot kell vívni a a foglalkoztatás-egészségügyi szakorvossal, mert nem akarja munkába engedni a beteget, holott a beteg alkalmas lenne rá. A főorvos az emlőrák életkilátásairól beszélt, azt mondta, a legrosszabb prognózisa a gyorsan, differenciálatlanul osztódó daganattípusnak van. A kezelés során az az első, hogy meghatározzák a daganat típusát, a sejtek osztódási sebességét. 

A betegség stádiumának meghatározásakor vizsgálják a tumor méretét, a távoli áttétet. Ha a nyirokcsomóban nincs áttét, akkor nagyon jók a kilátások, éppen ezért nagyon fontos, hogy minél korábbi stádiumban fedezzék fel a betegséget. Azt is elmagyarázta, hogy minél kisebb a daganat, és minél korábban ad áttétet, annál rosszabb lesz a túlélési esély. 
Beszélt arról is, hogy a modern tudomány abban segíti az onkológusokat, hogy meg tudják határozni: a korai stádiumú betegnél milyen módszereket kell alkalmazni. A korszerű terápiáknak köszönhetően ma már sok beteget meg tudnak  kímélni a nagyon nehéz kezelésektől – tette hozzá. Hatalmas fejlődésen ment keresztül a daganatsebészet, valamint a kemoterápia szintjén is nagyon komoly volt az áttörés, a szerek adagolásával, kombinációjával maximalizálni tudják ezeknek a hatását – mondta. Emellett mind a hormonterápiában, mind a biológiai terápiában az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődés következet be. Az emlőrák esetében ma már személyre szabott kezelésről beszélnek a szakemberek, ez már napi gyakorlat. 
A Világgazdaság kérdésére elmondta, Magyarországon minden korszerű gyógyszeres terápia elérhető 1-1,5 évvel azután, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szigorú eljárásban engedélyezte. Hazánk ebben a tekintetben a szerencsésebb országok közé tartozik – jelezte.