A szilveszter, amikor mindenki élete megváltozott
Ma pontosan öt éve jelent meg Vuhanban a koronavírus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye felidézte, hogy a vuhaniak tájékoztatása után azonnal munkába álltak a munkatársai. Már 2020. január 1-jén aktiválták a segélyhívó rendszereket, majd január 4-én tájékoztatták a világot.
Egy hét múlva közzétették az első átfogó útmutatót az országok számára, január 13-án pedig összehívták a partnereket, hogy közzétegyék az első SARS-CoV-2 laboratóriumi teszt protokollját.
A WHO szakértőket hívott össze a világ minden tájáról, gyűjtötték és elemezték az adatokat, mert a szakemberek már tudták, amit a laikusok csak később, hogy eljött a járványok kora, és hogy ez lehet a régóta prognosztizált világjárvány.
- Január 13-án Thaiföldön is igazoltak egy megbetegedést, ez volt ez első eset Kínán kívül.
- Január 24-én Franciaország három új koronavírus-fertőzésről tájékoztatta a WHO-t, mindegyik Vuhanból érkezett.
Ezek voltak az első európai esetek.
A koronavírus maradt, és nem szabad elfelejteni
A vírus azóta is itt van velünk, legyengült, megtanultunk együtt élni vele, nem hír ma már, csak legyintünk. Azt is megtanultuk, hogy mutálódik, hogy a vakcina életet ment, sőt azt is: a konteók mindig a tények előtt járnak. Az utóbbi fontos tanulság, az egészségügyi információk és kommunikáció hitelességének megőrzése létfontosságú lesz az elkövetkezendő években, ha esetleg újra járvány törne ki.
Mert ebben a pillanatban könnyen elképzelhető, hogy sokan nem vennék komolyan. Márpedig ez baj, hiszen a koronavírus hosszú távú tüneteitől jelenleg is sokan szenvednek. A bergamói képeket pedig nem lehet elfelejteni.
Az öt évvel ezelőtt, szilveszterkor megjelent vírus történelmi mérföldkővé vált, mert megváltozott minden, amit addig a közegészségügyről gondoltunk.
Visszafordíthatatlan hatást gyakorolt a gazdaságra, még mindig sokszor hivatkozási alap 2019 mint a járvány előtti utolsó békeév.
Iparágakat gyalult le, alakított át, az ellátási láncok elakadása megmutatta a nyugati országok sérülékenységét. Mert még maszkunk sem volt elég, senkinek sem Európában. Megváltozott az, amit az önellátásról gondoltak az államok. De átalakult a munka világa is, a home office végérvényesen átrajzolta a korábbi szokásokat, mára az egyik legerősebb hívószóvá és versenyelőnnyé vált a munkaerőpiacon.
Miközben felidézzük ezt a mérföldkövet, arra hív fel a WHO, hogy szánjunk egy percet a megváltozott és elvesztett életek tiszteletére, fejezzük ki köszönetünket az egészségügyi dolgozóknak, akik hatalmas áldozatot hoztak a betegekért azokban az időkben.
Egyúttal a szervezet továbbra is arra szólítja fel Kínát, hogy ossza meg a saját adatait, hogy megérthesse a világ a Covid–19 eredetét. „Ez erkölcsi és tudományos kényszer” – hangsúlyozza közleményében a szervezet. Mert együttműködés nélkül a világ nem tud megfelelően felkészülni a jövőbeli járványokra és világjárványokra.
