Ma pontosan öt éve jelent meg Vuhanban a koronavírus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye felidézte, hogy a vuhaniak tájékoztatása után azonnal munkába álltak a munkatársai. Már 2020. január 1-jén aktiválták a segélyhívó rendszereket, majd január 4-én tájékoztatták a világot.
Egy hét múlva közzétették az első átfogó útmutatót az országok számára, január 13-án pedig összehívták a partnereket, hogy közzétegyék az első SARS-CoV-2 laboratóriumi teszt protokollját.
A WHO szakértőket hívott össze a világ minden tájáról, gyűjtötték és elemezték az adatokat, mert a szakemberek már tudták, amit a laikusok csak később, hogy eljött a járványok kora, és hogy ez lehet a régóta prognosztizált világjárvány.
Ezek voltak az első európai esetek.
A vírus azóta is itt van velünk, legyengült, megtanultunk együtt élni vele, nem hír ma már, csak legyintünk. Azt is megtanultuk, hogy mutálódik, hogy a vakcina életet ment, sőt azt is: a konteók mindig a tények előtt járnak. Az utóbbi fontos tanulság, az egészségügyi információk és kommunikáció hitelességének megőrzése létfontosságú lesz az elkövetkezendő években, ha esetleg újra járvány törne ki.
Mert ebben a pillanatban könnyen elképzelhető, hogy sokan nem vennék komolyan. Márpedig ez baj, hiszen a koronavírus hosszú távú tüneteitől jelenleg is sokan szenvednek. A bergamói képeket pedig nem lehet elfelejteni.
Az öt évvel ezelőtt, szilveszterkor megjelent vírus történelmi mérföldkővé vált, mert megváltozott minden, amit addig a közegészségügyről gondoltunk.
Visszafordíthatatlan hatást gyakorolt a gazdaságra, még mindig sokszor hivatkozási alap 2019 mint a járvány előtti utolsó békeév.
Iparágakat gyalult le, alakított át, az ellátási láncok elakadása megmutatta a nyugati országok sérülékenységét. Mert még maszkunk sem volt elég, senkinek sem Európában. Megváltozott az, amit az önellátásról gondoltak az államok. De átalakult a munka világa is, a home office végérvényesen átrajzolta a korábbi szokásokat, mára az egyik legerősebb hívószóvá és versenyelőnnyé vált a munkaerőpiacon.
Miközben felidézzük ezt a mérföldkövet, arra hív fel a WHO, hogy szánjunk egy percet a megváltozott és elvesztett életek tiszteletére, fejezzük ki köszönetünket az egészségügyi dolgozóknak, akik hatalmas áldozatot hoztak a betegekért azokban az időkben.
Egyúttal a szervezet továbbra is arra szólítja fel Kínát, hogy ossza meg a saját adatait, hogy megérthesse a világ a Covid–19 eredetét. „Ez erkölcsi és tudományos kényszer” – hangsúlyozza közleményében a szervezet. Mert együttműködés nélkül a világ nem tud megfelelően felkészülni a jövőbeli járványokra és világjárványokra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.