Zöldhidrogént termelnek Kardoskúton

A hidrogéntechnológia széles körű elterjedését is segítheti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin néven, február elején indított kísérleti projektje. A munka során egy közel 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő technológiát létesítenek a kardoskúti föld alatti gáztárolónál. A rendszer felépítése jelentős energiatárolással kapcsolatos innovációs tartalmat hordoz, amely az MFGT-től kapott tájékoztatás szerint hozzájárul a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásához is. Ez a hozzájárulás azáltal jelentkezik, hogy nem kell majd leállítani a megújuló alapú energiatermelést, ha az adott villamos energiára éppen nincs szükség, mert ilyenkor a fölöslegben maradó árammal az elektrolizáló berendezés oxigénre és hidrogénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént a tervek szerint földgázzal keverve a Magyar Földgáztároló Zrt. saját, gázzal működő berendezéseiben használják majd fel. A társaság tehát lényegében a hidrogénben fogja tárolni a megújuló energiát. Emiatt az így előállított hidrogént zöldnek nevezik. Ám azért is zöld, mert később, amikor az energia felszabadítása érdekében elégetik, kizárólag víz keletkezik, vagyis a folyamat nem jár károsanyag-kibocsátással. Így amennyivel több hidrogénből nyernek energiát, annyival kevesebb szén-dioxid kerül a környezetbe, más technológiákhoz képest. Ráadásul – szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat – a hidrogént a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is el lehet majd juttatni.

Az Akvamarin projekt összesen mintegy 2,9 milliárd forintba kerül, ebből 1,9 milliárd forint támogatást a társaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal közös pályázatán nyert el, a fennmaradó részt önerőből biztosítja. A támogatásból adódóan a projektet szigorú határidők szerint, 24 hónapon belül kell megvalósítani, beleértve a közbeszerzést is. Ezért a munka már meg is indult, már tart például a beépítendő berendezések, tervezések pályáztatása. Dolgoznak annak az együttműködésnek a kialakításán is, amelyben a társaság egyetemeket is bevon a megvalósításba.

A mintaprojekt során felmérik azt is, hogy a hazai felszín alatti geológiai szerkezetekben hogyan tárolható a hidrogén és a földgáz elegye – erről nemrég az MVM csoport Energiaforrás című kiadványa számolt be.

A magazin ismerteti a hidrogén további hasznosítási területeit is. A vegyiparban például ez a gáz az ammóniagyártás legfontosabb alapanyaga, de szükség van rá a fertőtlenítőszerek és polimerek gyártásánál is. Zöldhidrogénnel és szén-monoxiddal zöldmetanol is előállítható (ez a Power-to-Methanol koncepció), az acélgyártásban pedig hidrogénüzemű kemencékkel oldható meg az izzítás fosszilis üzeműek helyett. A közlekedésben és a szállításban a tüzelőanyag-cellák és a hidrogénmeghajtású gázmotorok fejlesztése kínál lehetőséget.

Az Európai Unió hidrogénstratégiájának első (2020–2024) fázisában a cél a hidrogén-előállítás zöldítése, a hidrogén iránti kereslet felfuttatása és egy uniós szintű, 6 gigawattos elektrolizáló építése, amellyel egymillió tonna zöldhidrogén állítható elő. A második szakaszban, 2030-ig létrejön az európai szintű hidrogénpiac, az időszak végén 40 gigawattnyi elektrolizáló kapacitás már évi tízmillió tonna zöldhidrogént termel az EU-ban. Ekkortól a hidrogénnek alapvető szerepe lesz az európai gazdaságban.

A másfél éves kísérlet

2,9

milliárd forintba kerül