Független lesz az OAH, kész a törvényjavaslat

Az atomenergia-felügyeleti szerv feladatai ellátásában csak jogszabálynak van alárendelve. Feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönül­ten, befolyásolástól mentesen látja el – olvasható az Országgyűlés honlapjára feltett törvénytervezetben. A küszöbönálló változásról, azaz az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2022-re tervezett függetlenedéséről nemrég már nyilatkozott Schanda Tamás innovációs és technológiai miniszterhelyettes a Magyar Nemzetnek. Két héttel korábban, április 29-én lemondott Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója, a döntése okáról nem érkezett hír. Feladatait azóta a hivatal főigazgató-helyettese, Hullán Szabolcs látja el.

A törvénytervezet szerint „az atomenergia-felügyeleti szerv fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Költségvetése kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.” Az OAH elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismét kinevezhető, ahogyan az általa szintén kilenc évre kinevezett két helyettese is. Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (Az, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv szerepét az OAH tölti be, a tervezetnek csak egy későbbi részében szerepel.)

Az OAH elnökének, elnökhelyettesének és köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosítóban hosszú lista sorolja fel, hogy milyen feltételeknek kell az elnöknek és helyetteseinek megfelelniük. Így például felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább hároméves gyakorlattal kell rendelkezniük az atomenergiához kapcsolódó területen, vagy vezetői gyakorlattal a közigazgatásban. Feltétel az is, hogy a vezető a kinevezése előtti egy évben – ide nem értve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokat – nem töltött be munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyt, amelyben a gazdasági társaság jogát vagy jogos érdekét az atomenergia-felügyeleti szerv döntése érintette. Az elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti havi bér 80 százaléka, az elnökhelyettesek havi illetménye az elnök havi illetményének 90 százaléka. Az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyettest a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. Az elnök és az elnökhelyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nem nyilatkozhat.

Az elnök át nem ruházható hatáskörében dönt az OAH illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól. Az OAH és a nála foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munka­rendről.

Vannak még betöltetlen állások

Schanda Tamás a lappal azt is közölte, hogy a versenyszférához közelítő bérezés biztosítja majd az OAH-nál a képzett szakemberek felvételét és megtartását. Ez azért is fontos, mert – mint arról a Világgazdaság is beszámolt – az OAH év eleji tájékoztatója szerint a hivatalnak kihívás a munkaerőhiány, holott míg korábban csak néhány nagyobb engedélyese volt, most már mintegy négyezer szervezet felügyeletét látja el. Bár a létszám a hivatal honlapja szerint 2010 óta folyamatosan nő, 2019-ben a 176 fős munkajogi nyitóállomány mellé tervezett egy harmincfős bővítést is. Végül csak öt alkalmazottat vett fel, ahogyan tavaly is, de még így is húsz betöltetlen állást tart nyilván. | VG