A hazai villamosenergia-termelés tavaly 2,3 százalékkal bővült, és folytatódott a megújuló technológiák térnyerése: az év végén végén már több mint 1400 megawatt (MW) kereskedelmi célú naperőmű és 700 MW-ot meghaladó háztartási méretű kiserőművi kapacitás járult hozzá a termeléshez – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as villamos energia piaci jelentéséből. A hálózatra csatlakozó naperőművek termelése 1 terawattórával (TWh) emelkedett az előző évhez viszonyítva.
A növekvő megújuló termelés jelentős hatást gyakorol a hazai villamosenergia-ellátás szerkezetére – mutat rá az összefoglaló. A kihívást az jelenti, hogy a naperőművi termelés napon belül ingadozik, a termelés szintje pedig függ az időjárás alakulásától, és sokkal nehezebben jelezhető előre, mint a hagyományos technológiák esetében. A naperőművi termelés napközbeni felfutása, majd esti lecsengése egyelőre nem befolyásolta a hazai erőművek menetrendezési szokásait – mutatta ki a MEKH –, a gáz- és lignittüzelésű erőművek termelésére továbbra is csak az éjszakai órákban történő leterhelés jellemző.
A megújulók termelésének ingadozásaihoz való alkalmazkodás alapvetően az változásán keresztül történt.
Az év során eltérően alakult a hazai lakossági és nem lakossági célú villamosenergia-felhasználás. A piaci áraknál lényegesen alacsonyabb egyetemes szolgáltatási árak, a munkahelyek megtartását segítő támogatások, a kikapcsolási moratórium és a fizetési könnyítések együttes hatására a lakossági villamosenergia-fogyasztás 4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Különösen az utolsó negyedévben nőtt dinamikusan a lakossági felhasználás, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a pandémia miatti intézkedések következtében a lakosság sokkal több időt töltött otthon, részben a közoktatási intézményekre vonatkozó korlátozások, részben pedig az otthoni munkavégzés terjedése miatt.
Az Európai Unióban a 2018-as stagnálás és a 2019-es 1,1 százalékos visszaesés után a 27 tagállama áramfelhasználása 4,4 százalékkal esett, ezzel párhuzamosan csökkent a villamosenergia-termelés is.
Ugyanakkor a növekvő kapacitások és a kedvező időjárás következtében a megújuló alapú termelés tovább bővült. A magas szén-dioxid-kvótaárak hatására a csökkenő keresleti környezetben folytatódott a szén-gáz-helyettesítés. Így Európa-szerte a szénerőművi termelés zsugorodott a legnagyobb mértékben, átlagosan 22 százalékkal. tizenkét százalékkal kisebb lett a nukleáris termelés is, ilyen mértékű éves csökkenésre a fukusimai atomerőmű-baleset (2011) óta nem volt példa. Ezt elsősorban az okozta, hogy Svédországban és Németországban is bezárt egy-egy erőmű, valamint Franciaországban és Belgiumban elhúzódó karbantartások miatt volt alacsonyabb a termelés.
Az év során a karbonmentes technológiák részaránya 59 százalékra, a megújulóké 30 százalékról 34 százalékra emelkedett, a nukleáris technológiáé pedig 27 százalékról 25 százalékra csökkent.
A karbonmentes technológiák piaci részesedését tekintve Magyarország Európa középmezőnyében helyezkedik el.
