Nem módosítja alapvetően az Európai Bizottság azokat a javaslatait, amelyek szerint fenntarthatónak minősíti az atomenergiát és a földgázt, annak ellenére, hogy egyes uniós tagállamok tiltakoztak – idézi az EU pénzügyi biztosának tegnapi bejelentését a Reuters hírügynökség.
A bizottság ugyanis belefoglalta a gáz- és nukleáris beruházásokat a „fenntartható pénzügyi rendszertan” szabályainak december 31-én kiadott tervezetébe, mert ezzel is segítené az EU zöldenergiára való átállását, és mert az Oroszországgal fennálló feszültségek közepette gázellátási nehézségekkel küzd. Ugyanakkor lehet, hogy a javaslat néhány helyen módosul majd azon nyilatkozat alapján, amelyet Mairead McGuinness a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, de a lapnak jelezte: „Valójában korlátozott a mozgásterünk.” E lehetséges módosításokról nem szól a tudósítás.
A hírügynökség felidézi, hogy Robert Habeck zöld párti német gazdasági miniszter kedden azt mondta, hogy Berlinnek az atomerőművek fenntartható energiaforrásként való címkézésére vonatkozó terv ellen kell szavaznia, hacsak nem változtatják meg a javaslatot. A javaslatokról hónapokig tartó heves vita során Németország és más EU-tagállamok is amellett érveltek, hogy gázerőmű-beruházásokra van szükség a környezetet jobban szennyező szénerőművek használatával. Mások viszont amellett álltak ki, hogy
a fosszilis tüzelőanyag zöldként való megjelölése aláásná az EU hitelességét, márpedig az EU globálisan vezető szerepre tör az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az atomenergia hasonlóan megosztó. Az atomenergiának más országok mellett Franciaország, Csehország és Lengyelország szerint is nagy szerepet kellene játszania a globális felmelegedés megfékezésében, hiszen ezzel a fajta energiatermeléssel nem kerülnek a környezetbe üvegházhatású gázok. (A Reuters nem tér ki rá, de a magyar kormány is ezt a nézetet osztja.) Ausztria, Németország, Luxemburg és további országok viszont ellenzik az atomenergiát a radioaktív hulladék miatti aggodalmakra hivatkozva.
Az ügyben megosztott Olaf Scholz német kancellár háromoldalú koalíciós kormánya, amely a balközép szociáldemokratákból, a zöldekből és a vállalkozásbarát szabad demokratákból áll. A tavalyi koalíciós tárgyalások során a három párt nem tudott megegyezni az EU zöldbefektetési szabályainak közös megfogalmazásában, ezért ezt a témát nem említették a novemberi koalíciós megállapodásukban.
McGuinness szerint az atomenergiára és a gázra átmeneti technológiaként van szükség – „és mint ilyenek, egyértelműen meg lesznek jelölve (...) a tisztább, jobb jövő” felé vezető úton.
