A következő 30 évben iszonyatos mértékű tőkének kell a nukleárisenergia-termelés irányába folynia, ha az Európai Unió el akarja érni kibocsátási céljait – nyilatkozta a francia Journal Du Dimanche lapnak Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa.

A politikus szerint csak a már meglévő atomerőművek terén 50 milliárd euró befektetésre van szükség 2030-ig, amit további 500 milliárdnak kell kiegészítenie 2050-ig új erőművek telepítése céljából. A biztos szerint erre már csak azért is szükség van, mert az elektromos áram iránti igény a következő 30 évben a mostaninak a duplájára nőhet. Éppen ezért a megújulók mellett szükséges a karbonmentes nukleáris energia kapacitásának növelése is. A biztos szavai összhangban vannak azzal az uniós javaslattal, mely szerint bizonyos földgáz- és atomerőművek zöldnek minősülnek az ESG-befektetések szabványosítását célzó tervekben. Ezeket az elképzeléseket azonban számos kritika érte a környezetvédők és a németek részéről, akik épp meglévő atomerőműveik bezárásán fáradoznak. Ezzel szemben az elnökválasztáson történő indulását hivatalosan még mindig be nem jelentő Emmanuel Macron francia elnök tavaly októberben 2030-ig több kisebb atomerőmű építését ígérte egy üzleti fórumon.

Fotó: RAMON VAN FLYMEN

Breton szerint a jelenleg az európai áramtermelés 26 százalékát adó atomerőműveknek még 2050-ben is is legalább 15 százalékot kell biztosítaniuk. A nukleáris létesítményeknek a zéró kibocsátás elérésében kulcsszerepet kell játszaniuk, ezért rendkívül fontos, hogy az uniós taxonómiában megfelelő helyen szerepeljenek. Erre azért van szükség, hogy képesek legyenek bevonzani az évi 20 milliárd euró körüli szükséges tőkét. A zöldátmenet azonban nyilvánvalóan nem alapulhat csak a nukleáris energián, a biztos szerint a megújulókba még ennél is többet, évi 65 milliárd eurót kell invesztálni, miközben a hálózati infrastruktúrát sem szabad elhanyagolni, így ezen a téren is óriási összeg, évi 45 milliárd euró befektetése szükséges. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert a főként a második világháborút követően kiépített európai elektromos hálózat elemei már most is jóval túl vannak eredetileg tervezett üzemidejükön.

A francia politikus szavainak értelmezésekor azt sem szabad elfelejteni, hogy országának atomipara vezető szerepet játszik a kontinensen, ráadásul az atomerőművek telepítése világszerte híresen hajlamos túlfutni az eredeti költségvetésen és időrenden. Erre az utóbbi időben terjedő kisebb, olcsóbb, modulárisabb atomerőművek adhatnak részben választ. Az Our World in Data adatai alapján a nukleáris eredetű áram ráadásul mára már drágább is a megújuló forrásokon alapulónál. Igaz, a megújulók változékonysága a megtermelt energia tárolásával kapcsolatban okozhat problémákat, és noha az akkumulátorok ára 97 százalékot csökkent három évtized alatt, valószínűtlen, hogy ezek alkalmasak lesznek az ipari mértékű energiatárolásra. A megoldásként javasolt zöldhidrogén pedig még nagyon messze van a költséghatékonyságtól, és a hidrogén fűtőértéke is csak mintegy harmada a földgázénak. Mindemellett az erőművek működtetéséhez szükséges tüzelőanyag, az uránium termelése az olajhoz vagy a gázhoz hasonlóan növeli a külső forrásoktól való függőséget, hiszen a Nukleáris Világszervezet adatai szerint 2016 óta az Európai Unióban nem bányásznak uránt, és előtte is csak a globális termelés töredéke érkezett uniós országokból. A nettó zéró célok elérése érdekében egyre több ország gondolkozik az atomenergia-kapacitások bővítésén, ami az ehhez szükséges nyersanyag további drágulását is eredményezheti.