Nagyot javult Magyarország európai rezsipozíciója egy kevéssé figyelt, ám annál fontosabb mutató alapján: miközben az áram- és gázárak elszabadulása előtti utolsó hónapban, 2020 szeptemberében – ahogyan a rezsibefagyasztás óta folyamatosan – a középmezőnyt erősítette
abból a szempontból, hogy egy kétfős, átlagos keresetű és felhasználású fővárosi háztartás jövedelmének hány százalékát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése, 2022 márciusában már a harmadik legjobb helyen állt.
Előrelépésének fő oka persze az volt, hogy a vizsgált időszakban sok más országban drágult a míg Magyarországon nem, de szerepe lehetett benne a jövedelmek növekedésének is. Ez utóbbit támaszthatja alá, hogy
bár a hazai tarifák nem változtak, a mutató értéke a 2020. szeptemberi 3,1-ről most márciusra 2,6-re esett.
A jövedelemtől is függ, milyen nehéz a teher
Fajlagosan tehát több maradt a háztartások zsebében az áram- és a gázszámla kifizetése után. Mindez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) uniós gyűjtésen alapuló, adott országok fővárosaira vonatkozó havi elemzéseiből olvasható ki. Az is látszik belőle, hogy a múlt hónapban a budapestinél csak Dublinban és Luxembourgban volt kedvezőbb ennek a mutatónak az értéke. Az adatsor „rossz” végére Szófia került, ahol a modellezett háztartás jövedelmének 9,6 százalékát vitte el az áram- és a gázfelhasználás kifizetése, majd Prága következett 7,1 százalékkal. E számok a budapesti 2,6 százaléknál 2,9-szer, illetve 2,7-szer nagyobbak.
Az eltérő keresetek miatt azonban nem azokban a fővárosokban a legnagyobb teher a rezsi kifizetése, ahol a legdrágább az áram és a gáz. A villamos energia például most márciusban Londonban került a legtöbbe, 53,84 eurócentbe, ami a budapesti ár több mint 19-szerese, de a londoni modellháztartás jövedelmének az áram és a gáz kifizetése csak a 2,9 százalékát vitte el, vagyis arányaiban nem sokkal többet a budapestinél. Gázért Amszterdamban fizettek a legtöbbet, 34,23 eurócentet, a budapestinek bő 12-szeresét, de a holland fővárosban a modellháztartásra emiatt jutó teher is meglehetősen magas volt, 5,7 százalékos. Ez a negyedik legrosszabb adat.
Elképesztő szélsőségek
Az összehasonlított időszakokban az érintett budapesti tarifák halvány mozgását csak az euró és a forint árfolyamának változása okozta, az árak lényegében eredeti, a 2014-ben befagyasztott szintjükön maradtak. Ennek köszönhetően a földgáz 2022 márciusában is a magyar fővárosban volt a legolcsóbb európai összevetésben, az áram pedig a második legolcsóbb. Így amiatt, hogy az áram és a gáz nemzetközi ára 2020 szeptembere óta erősödik, jelentősen megnőtt a különbség a hazai és sok más ország tarifája között. Ám van kivétel is: az áram ára Varsóban, Belgrádban és Szófiában például alig tér el a 2020. szeptemberi bázisétól – bár jóval magasabb a budapestinél –, és Belgrádban a gáz ára is változatlan maradt. Bőven van példa ijesztő mértékű növekedésre is, de érdemes visszaidézni, hogy nem mindegy, mekkora jövedelemből kell a számlát kifizetni. Koppenhágában például a 2020. szeptemberi 29,69 eurócentes áramár után most márciusban fizetett 42,76 eurócent 44 százalékos drágulást takar másfél év alatt, de
még rosszabb a londoni helyzet, ahol az 53,84 eurócentes ár mögött 2,44-szoros növekedés áll.
A gáztarifáikkal az amszterdamiak jártak a legrosszabbul, mert a 34,23 eurócentes ár 3,37-szorosa a másfél évvel ezelőttinek.
