A magyarországi szén-dioxid kibocsátás több mint fele az iparból és a közlekedésből származik, de jelentős kibocsátók az épületek, a mezőgazdaság, a villamosenergia-szektor, valamint a hulladékgazdálkodás is.
A McKinsey jelentése szerint ezek közül a következő évtizedben az iparban és az épületenergetikában érhető el a legnagyobb arányú zöldülés.
Természetesen a riport elkészítésénél azt vettük figyelembe, hogy mi érhető el a ma rendelkezésre álló technológiákkal
– mondta Jánoskuti Levente. Az ipari dekarbonizáció elsősorban keresletoldali, energiahatékonysági, villamosítási intézkedéseken, továbbá a zöldhidrogén és az alternatív üzemanyagok elterjedésén alapulhat.
Az épületállomány kibocsátásának visszaszorításához szintén javítani kell az ingatlanok energiahatékonyságán, de szükség lesz a hőszivattyúk szélesebb körű alkalmazására, a klímasemleges távfűtésre, valamint a hidrogénkazánokra való átállásra is – sorolta az irodavezető.
A villamosenergia-ágazatban az a cél, hogy 2050-re a megújuló források kerüljenek az áramtermelés középpontjába. A főszerep ebben a napenergiáé lehet, amelynek volumene a számítások szerint harminc év alatt a 20-szorosára nőhet, sőt a villamosenergia-termelésnek akár már 2035-re a négyötödét tehetik ki a megújuló források. A közlekedésben a McKinsey úgy kalkulál: először várhatóan 2028-ban értékesítenek majd több elektromos, mint belsőégésű motorú autót Magyarországon, 2050-re pedig már 200 ezer nyilvános e-töltőállomásra lesz szükség.
Megállapításai szerint a klímasemlegességre való törekvés jótékony hatásai közé sorolható energiaimport függés fokozatos csökkenése: 2030-ra a hazai előállítású primerenergia-források aránya 27-ről 34 százalékra, 2050-re pedig 76 százalékra emelkedhet, csökkentve a behozatal arányát. A prognózis alapján a kőolaj- és földgázigény 2050-re 90, illetve 95 százalékkal esik majd, jelentősen mérsékelve az Oroszországtól való függést.
Emellett a zöldbefektetések közvetlenül évi 2-2,5 százalékos GDP-többletnövekedést eredményezhetnek, valamint 80-100 ezer új munkahelyet teremthetnek.
Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont a zöldátmenet beruházási igénye, amelyet 150-200 milliárd euró közé tesznek a szakemberek. Ám e költségek nem három évtized alatt elosztva jelentkeznek, és a finanszírozásban Magyarország nagymértékben támaszkodhat EU-s támogatásokra.
A tanulmánybemutatón Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság úgy bővült az elmúlt években, hogy közben nem nőtt a szén-dioxid-kibocsátása, e folyamat fenntartása pedig a kormány deklarált célja.
