Mindent átalakít a dekarbonizációs csomag
Május 13-ig küldhetik el észrevételeiket a hazai energiapiaci szereplők az uniós dekarbonizációs csomag gázszabályozási kérdéseivel kapcsolatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH). A hivatal azért indított e témában a közelmúltban egyeztetéssorozatot és tett közzé konzultációs kérdéseket, mert a csomag uniós konzultációin a hazai érintettek és engedélyesek véleményének ismeretében alakíthatja ki az ő érdekeiket képviselő álláspontját.
Nagykereskedés csak virtuális ponton
A csomag alapvető változásokat hoz az európai és a hazai földgázszektor működésében, valamint meghatározza a hidrogénszektor kialakulásának és működésének feltételeit. A hivatal konzultációs kérdései hat fő témakört ölelnek fel, és kiegészülnek egy „egyébbel”, lehetővé téve további vélemények beküldését. Az első témakörön belül például arra kíváncsi a MEKH, hogy hogyan vélekednek a válaszadók arról az uniós elképzelésről, amely szerint közös be- és kilépési zónába kerülnének a szállító- és az elosztórendszerek, míg e határponti kezelése tagállami jogkörben maradna. A javaslat alapján lehetővé kell tenni a megújuló eredetű és az alacsony karbontartalmú gázok betáplálását az elosztóhálózatokba, nagykereskedelmi földgázkereskedés pedig csak virtuális kereskedési pontokon (VTP) keresztül történhetne.
A hidrogén terén már léptek a magyar cégek
A másik nagy kérdéskör a hidrogénszektor kialakítására vonatkozik. 2025-től lehetővé kell tenni, hogy a gázszállító rendszer összeköttetési pontjai fogadhassanak legfeljebb 5 százalékos arányban hidrogént tartalmazó gázokat. Ennek kapcsán a VG már beszámolt a Magyar Földgáztároló Zrt. energiatárolási célú Akvamarin projektjéről és az FGSZ Földgázszállító Zrt. hidrogénszállítási előkészületeiről. Utóbbi társaság csatlakozott az európai hidrogén-gerinchálózat (European Hydrogen Backbone) kezdeményezéshez. A Mol a napokban jelezte, hogy 22 millió eurós beruházással olyan üzemet épít Százhalombattán, amely évi 1600 tonna zöldhidrogént állít elő. A MEKH szerint az uniós javaslat azon pontja, amely a hidrogénszektorban 2030 után is támogatná a tulajdonosi és az üzemeltetői szétválasztást, Magyarországon lehetetlenné tenné, hogy a hazai elosztótársaságok is a hidrogénszektor részei legyenek.
Keresztfinanszírozás az ötletek között
A tarifaszabályozásról, a díjkedvezményekről és a kompenzációs mechanizmusokról szóló uniós elgondolások alapján például 100 százalékos díjkedvezmény járna a megújuló és alacsony karbontartalmú gázok után a szállító határkeresztező pontokon, és 75 százalékos a termelői be-, valamint a tárolói ki- és belépési pontokon. E megoldás azonban – hívja fel a figyelmet a MEKH – keresztfinanszírozással járna a felsorolt, valamint a hagyományos gázok továbbítása között. A javaslat szerint a hidrogén esetében lehetne határkeresztező tarifát érvényesíteni, a költségeken a rendszer-üzemeltetőknek kompenzációs mechanizmusokon keresztül kellene osztozniuk, ahogyan a megújuló és a kis karbontartalmú gázok esetében is.
Kell-e még egy európai szervezet?
A negyedik kérdéskör szervezeti témákat érint: 2025-re létrejönne a hidrogénrendszer-üzemeltetők európai hálózata – kérdés, szükség van-e rá –, ráadásul létrehoznának egy európai szervezetet a hidrogénelosztóknak is. Az ötödik pont a mérésről, az okosmérésről szól. Eszerint a hidrogénrendszerben mindig kötelező lenne okosmérőt telepíteni, és a gázrendszerben is akkor, ha azt a felhasználó kéri, hiába nem éri meg, nem jár előnyökkel a telepítés rendszerszinten. Ráadásul, ha adott tagállamban nem mérik a földgázhasználatot okosmérővel, akkor mindenképpen kellene egyedi mérőt telepíteni. Ez megint furcsa helyzetet hozna Magyarországon, ugyanis sok olyan háztartás van, amely a gázt csak főzésre használja, gázmérője így nincs.
Gyorsan kellene váltani
A fogyasztói jogokkal foglalkozó pont nagy súlyú elvárása, hogy a felhasználó olyan rövid idő alatt válthasson kereskedőt – induláskor három héten, 2026 után pedig 24 órán belül –, hogy követhesse a piaci ármozgásokat. E lehetőség Magyarországon az egyetemes szolgáltatáson kívüli felhasználókat érinti, hiszen az egyetemes szolgáltatásban a tarifa egységes, és csak egyetlen, országos szolgáltató működik. E pont szorgalmazza a földgáz-energiaközösségek tagállami szabályozását is. A VG korábbi cikkei szerint már alakulóban vannak a hazai villamosenergia-közösségek.
