Kártérítést követel a finnektől az orosz atomerőmű-kivitelező

Bár a Roszatom azonnal érthetetlennek és sajnálatosnak nevezte a finn lépést, jelezve, hogy a szerződés felmondásáról szóló döntést nem tárgyalták meg részletesen a részvényesekkel, így közülük a legnagyobbal, a 34 százalékos tulajdonos RAOS Voima Oy-vel sem, amelynek 100 százaléka a Roszatom, a Fennovoima hajthatatlannak tűnik. A társaság a napokban a Hanhikivi-1 atomerőműnek már a létesítési engedélykérelmét is visszavonta. 

A megbízási szerződés felmondásának a fő oka egyébként az volt, hogy a Roszatom késik a megvalósítással, például nem tudta megszerezni a létesítési engedélyt.

Ugyanakkor már rengeteg pénzt elköltöttek a Pyhajokin tervezett létesítményre. A beruházó még ez év januárjában – tehát Ukrajna Oroszország általi megtámadása előtt – arról számolt be, hogy 2022-ben várja a létesítési engedélyt, még munkaerőt is keresett a nyáron tervezett munkákhoz. Sok más mellett megkérte a majdani kiégett kazetták átmeneti tárolója építésének engedélyét is a finn nukleáris hatóságtól (STUK), és jelezte: tavaly már megkezdődött az erőművi árok kialakítása, magának az atomerőműnek az építése pedig 2023 nyarán indulhat. 

A beruházáshoz elkészült ideiglenes épületek összterülete már több mint 100 ezer négyzetméter, jól haladt a közművesítés, a hatszintes irodaházat pedig az idén kívánták felhúzni. A telephelyen mintegy ötszázan dolgoztak, amikor a Fennovoima döntött a projekt leállításáról. Az idén egyébként 100-200 fő felvételét tervezték, és úgy számoltak, hogy az építkezés csúcsán egyszerre mintegy 5500-an munkálkodnak a beruházáson.

Ehelyett most a dolgozók végkielégítése, a telephely megőrzése és a kármentés van napirenden.

A VG többek között azt kérdezte a Fennovoimától, hogy mekkora pénze úszik el a szerződés felmondása miatt, ír-e majd ki új tendert, ha igen, milyen feltételekkel, és mi lesz a Hanhikivi-1 atomerőmű telephelyének sorsa. A rövid válasz szerint a feltett kérdésekre még nem időszerű válaszolni, a társaság lapunk figyelmébe ajánlotta az e tárgyban korábban kiadott – és a VG által már ismertetett – közleményeit.

Ennyire előreszaladni aligha időszerű a Roszatom szerint is. A társaság a RIA Novosztyi cikke szerint meg kívánja védeni érdekeit a szerződés felbontása után, de ennek részleteit nem közölte. Viszont ezt követően a Roszatom-tulajdonú RAOS Project, a Hanhikivi-1 beszállítója jelezte, hogy a szerződés felbontását észszerűtlennek tartja, és majd kártérítést követel. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova  májusban úgy értékelte, hogy a finn fél átpolitizált döntést hozott.