Annalena Baerbock német zöldpárti külügyminiszter kazah hivatali partnerével, Mukhtar Tileuberdivel tartott megbeszéléseit követő hétfői sajtótájékoztatóján a Kaszpi-tenger régiójában tervezett hidrogénprojektet hozta fel a közös és fenntartható jövő példájaként. Mint mondta, ennek keretében 2030-tól szélenergia segítségével 3 millió tonna hidrogént nyerhetnek ki elektrolízissel a tengervízből. 

Fotó: AFP

A német tárcavezető szerint Berlin Brüsszellel közösen digitalizációs, energetikai és szállítmányozási projekteket indít, hogy szorosabbra fűzze Európa és a közép-ázsiai régió kapcsolatát. Mindebben központi szerepet játszik a Global Gateway (Globális kapu) elnevezésű, Magyarországot is érintő európai beruházási kezdeményezés, amellyel 

az unió mintegy 300 milliárd eurót tervez költeni 

a fejlődő, illetve feltörekvő országok infrastruktúrájába egyfajta konkurenciaként a kínai Új selyemút projekthez.  

Anélkül, hogy Kínát említette volna, Baerbock arról is beszélt, hogy más országok világszerte nemcsak katonai erővel, de olyan gazdasági megállapodásokkal próbálják kiterjeszteni befolyásukat, amelyek mögött függőségek hálója húzódik meg. Szerinte 

Németország más, tisztességes, egyenrangú, gúzsba kötő hitelek és hátsó szándékok nélküli gazdasági kapcsolatokat akar

– hangoztatta. A 19 millió lakosú, ásványkincsekben gazdag Kazahsztán Németország legfontosabb gazdasági partnere Közép-Ázsiában, több mint kétszáz német vállalat működik az országban.

A zöld- vagy megújuló hidrogén olyan energiaforrás, amelyet megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával állítanak elő víz elektrolízisével. Így sem az előállítás során, sem a zöldhidrogén felhasználásakor nem keletkeznek üvegházhatású gázok. Az így keletkezett „termék” a fosszilis tüzelőanyagok alternatívája lehet.