Horvátország, Ausztria és Németország energetikai együttműködési megállapodásra készül, és közösen lép fel az Európai Bizottságnál a horvát gázvezeték-hálózatát bővítése és a krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásai növelése érdekében – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön Omisaljban.
Plenkovic Markus Söderrel, Bajorország miniszterelnökével és Karl Nehammer osztrák kancellárral tett látogatást a krki LNG-terminálon, ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Plenkovic rámutatott az együttműködés fontosságára az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta megváltozott körülmények összefüggésében, amelyben egész Európa alternatív ellátási útvonalat keres.
Horvátországnak nemcsak saját energiabiztonságához kell hozzájárulnia, hanem a szomszédos országokéhoz is, köztük Ausztriáéhoz és Németországéhoz
– hangsúlyozta a horvát kormányfő. Emlékeztetett, hogy a zágrábi kormány augusztusi döntése szerint másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását. A szándék az, hogy a horvát, az osztrák és a bajor vezetők közösen forduljanak az Európai Bizottsághoz, és társfinanszírozást kérjenek a projektekhez.
Söder úgy értékelte: fontos lépést tettek meg csütörtökön, amelynek célja az energiafüggetlenség biztosítása, az energiaforrások szintjének megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Elmondása szerint megújuló energiaforrásokat is keresnek, a szélerőműveken át a naperőművekig, amelyekben Dél-Európa fontos szerepet tölthet be.
Horvátország két lehetőséget ajánl. Az egyik egy szárazföldi LNG-terminál kiépítése, amelynek kapacitása 15 milliárd köbméter, a projekt pedig 1,75 és 2 milliárd euró közötti összeget tesz ki. A másik a már meglévő úszóterminál további bővítése 9,6 köbméter kapacitásig, ennek kivitelezése 1,2 milliárd euróba kerül. A Szlovénián keresztül vezető gázvezeték kiépítése további 600 millió euró költséget igényel. A már korábban tervezett gázvezetékek között szerepel a Zlobin–Bosiljevo vezeték magyarországi, bosznia-hercegovinai, montenegrói és albániai elágazással. Ennek a projektnek a kivitelezését három éven belül tervezi a kormány 155 millió euróból, amelynek egy részét az fedezi.
A következő tél lesz az igazán durva EurópábanA nagy LNG-exportőrnek számító Katar szerint Európa gondjai 2025-ig is fennmaradhatnak, és az orosz gáz teljes leváltásához új atomerőművek és több szén használata is szükséges. |
