A tervek szerint február végétől, március elejétől már kommunikálja az energetikai tárca, hogy legkésőbb nyártól milyen támogatásokra pályázhatnak a hidrogéngazdaság hazai szereplői – jelentette be a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség rendezvényén Horváth Viktor, az Energetikai Minisztérium hidrogéngazdaságért felelős főosztályvezetője. Felidézte, hogy bár a nemzeti helyreállítási terv vissza nem térítendő lábát az uniós illetékesek elfogadták, annak a csomagnak nincs hidrogénlába, csak más, villamos energiát érintők, viszont remélhetőleg felpörögnek a hidrogénnel kapcsolatos tárgyalások is a bizottsággal.
Lesz mit egyeztetni Brüsszellel
A magyar fél a hidrogén előállítására és a felhasználására is szeretne forrást, ugyanakkor a hazai pályázók mozgásterét beszűkíti, hogy a nyertes projekteket 2026-ban meg is kell valósítani. Bár e határidőtől egyes esetekben – a bizottsággal erről való egyeztetések sikere esetén – el lehet távolodni, a magyar fél alapvetően olyan forrásmennyiségben gondolkodik, amelynek a beruházásai teljesíthetők is 2026-ban.
Horváth Viktor hangsúlyozta: az ismertetettek mögött nincs sem kormány-, sem miniszteri döntés, egyelőre a tervezésnél, egyeztetésnél tartanak.
Számolják például, hogy a különböző támogatástípusoknak milyen hatása lenne. Felhasználási oldalon annak az elérése a cél, amit az ország hidrogénstratégiája is megfogalmaz, vagyis a hidrogénalapú közlekedés és az ipari azon szegmensének megsegítése, amely árammal nehezen tudja kiváltani a földgázt.
A tárcánál szeretnének bevezetni egy olyan, valószínűleg kedvezményes hitellel segített konstrukciót, amely a hidrogéntechnológián kívül kiterjedne más megújulókra is, és amely révén szélesedne az adott technológiákhoz kapcsolódó kivitelezői bázis. A kedvezményes hitelt például technológiaváltásra vagy -bővítésre lehetne használni. Jelentős összeg segítené az érintett humánerőforrás-képzést is. Ezek hatása 2025-ben kevésbé, inkább 2026-tól lesz érezhető.
Soványabb lett a jogszabálytervezet a szándékoltnál
A tárca előtt álló rövid távú feladatok egyike a hidrogéngazdaságot érintő szabályozás kidolgozása. „Le kell hűtenünk az elvárásokat, mert az elkészült koncepció nem olyan vaskos, mint szerettük volna. Kiderült, hogy már több uniós szabályozás született a hidrogéngazdaság szabályozására, de nem biztos, hogy ezek Magyarországon is átmentek volna” – magyarázta a főosztályvezető. Mint elmondta, a bizottsággal egyelőre a környezetvédelmi egyeztetés terén sem sikerült előrelépni, de reméli, hogy 2024 ebből a szempontból eredményes lesz. Ezért a kormány ez év tavaszán csak egy kisebb jogszabálytervezet-csomagot kap, jövőre pedig remélhetőleg egy nagyobbat.
