Eddig nem látott méretű, hosszú távú, ebben az évtizedben megvalósítandó beruházási programot dolgozott ki az Energiaügyi Minisztérium, amellyel az energia-veszélyhelyzet hatékony kezelésén keresztül kívánja biztosítani az energiaellátás feltételeit – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MVM Zrt. energetikai konferenciáján, a rendezvény fővédnökeként. Erre az előző időszakénál ötször nagyobb forrás áll rendelkezésre.
A miniszter felidézte, hogy az orosz–ukrán háború olyan új helyzetet teremtett, amelynek azonnali következménye volt a tavalyi drámai áremelkedés: a nyáron megawattonként 1000 euró fölé is nőtt a villamos energia ára, a földgázé pedig 350 euró fölé ment a lipcsei tőzsdén. Bár ezeken a csúcsokon már túl vagyunk, a jelenlegi árak is négyszer-ötször magasabbak a válság előttinél. Most úgy áll a helyzet, hogy az enyhe időjárásnak, valamint a földgáztárolók feltöltésének köszönhetően ezt a telet már gond nélkül megússzuk. Lantos Csaba közölte, hogy tavaly december 1-jén éppen a markánsan megváltozott környezetre való reagálásként jött létre az Energiaügyi Minisztérium.
Diverzifikálni kell az ország energiaportfólióját
Az említett program fő célja Magyarország energiaportfóliójának diverzifikálása, hiszen több mint 75 százalékban függünk az energiahordozók behozatalától. Ezért az mérséklésén túl a belföldi termelés növelésére és a megmaradó behozatal többforrásúvá tételére is törekedni kell.
A miniszter kitért rá, hogy az Energiaügyi Minisztérium 2023 végéig meghosszabbította a lakosság által élvezett „rezsivédett” határ érvényességét, és a háztartások számára az idén nem nő a rendszerhasználati díj sem. A rezsisáv feletti kategóriában is változatlan marad az árképzés április 30-ig.
Elmondta, hogy az MVM csoport „a minisztérium ráhatásával” képes az általános rezsicsökkentésen túl kedvezményeket is adni egyes fogyasztói csoportoknak – ami egyébként nem egyértelmű –, és persze ennek a költségét a szolidaritási elv alapján az összes többi fogyasztó állja.
Válasz a válságra: növekedni kell!
Az energiapolitika jövőképe az energiaszuverenitás megteremtése, továbbá kitörés a közepesen fejlett államok közül. Ennek érdekében az Energiaügyi Minisztérium arról kíván gondoskodni, hogy az ellátásbiztonság megteremtése mellett a lakosságnak megfizethető, a vállalkozásoknak pedig olyan energiaárakat garantáljon, amely számukra legalább regionális versenyképességet biztosít. Lantos elismerte, hogy a térség többi országának is ugyanez a célja, de Magyarországnak van egy további is: a válságra válaszul a növekedés. Ehhez azonban többletenergia kell. Az ország 2021-es fogyasztása 44 terawattóra volt, a 2030-as azonban már 55 százalékkal nagyobbra, 68 terawattórára várható. A növekedés két fő tételből áll, az iparosodásból és az élet minden területén jelentkező elektrifikációból.
Az út három stratégiai cél megvalósításán keresztül vezet: annak ellenére is csökkenteni kell a felhasznált földgáz arányát, hogy az MVM csoport három, 500 megawattos körüli kombinált ciklusú gázüzemű erőmű (CCGT) építésére készül, egyre a mátrai, kettőre a Tisza II. erőmű telephelyén. Másodikként folytatni kell a megújuló alapú energiatermelés növelését, főleg a napenergiával, de majd a szélkerekek is és a geotermikus alapú áramtermelés is besegítenek. Januárban egyébként már 4 gigawattnyi napelemes kapacitás működött az országban, ebből 2,5 gigawatt ipari létesítmény volt, 1,5 gigawatt pedig lakossági, ez utóbbi 153 ezer naperőművet takar. Jelenleg is több mint 5 gigawattnyi ipari naperőmű épül, és még 100 ezer lakosságira van kiadott engedély. Ez együtt már 10 gigawattot jelent, miközben az ország igényéhez elég 6,5 gigawattnyi teljesítmény is. Ennek alapján hamarosan lesz olyan pillanat, amikor a hazai napelemes termelés nagyobb lesz a teljes igénynél. Harmadikként létkérdés, hogy képesek legyünk az áramot tárolni, hiszen ennek köszönhetően erősen csökkenthető a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásának tavaly hatalmasra duzzadt költsége.
Lantos Csaba kitért az atomenergia fontosságára, remélte, hogy mielőbb rendszerbe áll a két új paksi blokk is, továbbá „nem mondunk le a további opcióról sem”.
Ezekhez hálózatfejlesztésre van szükség, ami a vezetékeken felül alállomásokat és a regionális rendszerek működésének optimalizálását is jelenti.
Mindehhez sok pénz kell
A diverzifikálás folytatásaként meg kell építeni az egyetlen interkonnektort, a szlovéniait, amely még hiányzik ahhoz, hogy Magyarországnak minden szomszédos országgal legyen gázvezetéki összeköttetése. Ahol szükséges, ott még bővíteni is kell a kapacitásokat. Növelni kell a hazai gáztermelést is. Az MVM első kútja már termel, de a társaság összesen 52 kutat szeretne, ami már jelentős felhozatalt ígér.
Mindehhez sok pénz kell – összegezte a miniszter –, a fő forrás az uniós RRF2 alap lenne. Ha ehhez a forráshoz nem vagy csak részben férnénk hozzá, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter feladata lesz a szükséges pénzről gondoskodni.
Nagy Márton: jövő héten dönt a kormány a Baross Gábor programról
Az idén 20 ezer milliárd forint beruházás várható a magyar gazdaságban, ez a 30 százaléka. Ebből a vállalati szférára 13-14 ezer milliárd jutna, a lakosságra átmenetileg kevesebb, az állam beruházásainak azonban tartósan csökkenniük kellene. Nagy Márton magyarázata szerint az állam már nem a saját beruházásainak a megvalósítására törekszik, hanem arra, hogy a vállalati projekteket ösztönözze. „Ha pénz van, azt adjuk oda a vállalatoknak” – jelentette ki. Az említett 20 ezer milliárd forint 40 százaléka külfölditőke-beáramlás lenne (FDI), 9 százaléka költségvetési forrás, 11 százaléka uniós pénz. Bejelentette, hogy a kormány a jövő héten dönthet a Baross Gábor tőkeprogramról, amelynek három pillére lesz: a meglévő befektetési alapok tőkéjének növelése, a meglévő programok „ráemelése” és új alapok létrehozása.
További terjeszkedésen dolgozik az MVMAz elsősorban vállalatvezetőknek szerevezett eseményen Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója cége helyzetét és fő terveit ismertette. Mint elhangzott, a 23 országban jelenlévő csoportnak több helyen van már termelő, kis-, vagy nagykereskedő leányvállalata, kisebbségi, esetenként többségi tulajdoni hányada helyi energiacégekben. Csehországi leányvállalatén keresztül az ottani árampiac több mint 40, és a gázpiac 10 százalékát tudja magáénak. Hasonló tervei vannak Közép- és Délkelet-Európában is. Az MVM csoport több mint 11 millió ügyfelet szolgál ki, portfóliója kiterjed a fosszilis, a nukleáris és a magújuló alapú energiatermelésre. Az áram és a gáz nagykereskedelmében erős hazai és régiós súlyra tett szert. A vezérigazgató kiemelte, hogy a csoport olyan szolgáltatáscsomagokat is kínál, amelyek ügyfelei energiahatékonyságát segítik, e célra már felállt egy speciális ügyfélkapcsolati csapat is. |
