Fontos afrikai pozíciókat szerzett a Roszatom
Frappáns megközelítéssel, a technológiai szuverenitás megteremtésével is érvel az oroszországi Roszatom, amikor az atomerőművel még nem rendelkező országok politikusait barátkoztatja meg a számukra új energiatermelési móddal. Igaz, nyitott kapukat dönget. A világ sok olyan térségében van szükség nagy mennyiségű energiára, amely vezetéken nem látható el árammal (például a nagy távolságok vagy más okok miatt), sok helyen akarják a meglévő erőművet fiatalabbra, környezetkímélőbbre cserélni, vagy eleve megteremteni az alig-alig létező áramellátást. A kormányok emellett jellemzően nyitottak a károsanyagkibocsátás-mentes termelés bevezetésére, ami nem elsősorban atomerőművet jelent, de a karbonmentesek közül nagy mennyiségben és folyamatosan csak ez tud villamos energiát előállítani.
Fotó: Rosatom
Az energiatermelés nem minden
Az új lehetőség a 2023. július 27-i, szentpétervári Oroszország–Afrika gazdasági és humanitárius fórumon nyílt meg az orosz állami atomkonszern számára. Vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov részletezte a társaság által kínált, technológiai szuverenitást célzó megoldásokat, és bemutatta az atomenergiához szorosan kapcsolódó technológiákat, például a nukleáris orvoslást, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazott besugárzóközpontokat, a kutatóreaktorokat és még a szélenergetikát is.
Egyiptom már a klub tagja
Az egyiptomi El Dabaa mellett már épít a Roszatom atomerőművet, így az ország energiaminisztere, Amged el-Vakil – aki az erőművet tulajdonló szervezet igazgatótanácsi elnöke is – már a projekt által kínált foglalkoztatási és beszállítási előnyökről tudott beszámolni a fórumon. Egyiptom 2035-re 42 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások arányát az energiamixében, ennek alapja az atomenergia lenne.
Ruanda is „szeretné megfontolni” az atomerőművek használatát, mindenesetre atomenergia-szervezete már van,
július 17-én pedig 60 ruandai atomszakember következő három évben való magyarországi képzéséről állapodott meg az afrikai országban Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke.
Ma Ruanda lakosságának csak a 70 százaléka jut áramhoz.
Burundi, Zimbabwe és Marokkó is horogra akadt
A rendezvényen részt vett a tanzániai bányászati miniszter, a zimbabwei energetikai miniszter, a továbbá a burundi vízügyi, energetikai és bányászati miniszter is. Burundi és Oroszország között kormányközi megállapodás is született arról, hogy a Roszatom segíti az afrikai ország nukleáris infrastruktúrájának kiépítését.
Az orosz társaság belső lapja szerint a felek kialakítják a nukleáris és sugárbiztonság területén a jogi szabályozást, az ipar, az orvostudomány és a mezőgazdaság számára radioizotópokat állítanak elő, alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak, együttműködnek a sugártechnológiák és a nukleáris medicina alkalmazásában, valamint atomipari szakembereket képeznek. Mindehhez a két ország szakértőket és tudományos és műszaki információkat cserél, szemináriumokat és konferenciákat tart. Tervezik továbbá berendezések, anyagok és alkatrészek szállítását. Július 26-án egy burundi delegáció már ellátogatott a leningrádi atomerőműbe, ahol megismerkedtek a VVER-1200-as reaktor jellemzőivel is.
Hasonló együttműködési megállapodás született a Roszatom vezérigazgatója és a zimbabwei energia- és energiafejlesztési miniszter között – írja a Roszatom egy másik portálja. A fő cél az atomenergia békés célú felhasználása, konkrétan Zimbabwe nukleáris infrastruktúrájának létrehozása, és lényegében ugyanazon tevékenységek kialakítása, fejlesztése, amelyekre a tervek szerint Burundiban is sor kerül. Az aláírást egy e tárgyban a két ország között 2021 szeptemberében született egyetértési nyilatkozat előzte meg.
A marokkói Víz- és Energiamegoldások nevű vállalattal a Roszatom sótalanításról, vízkezelésről és víztisztításról írt alá szándéknyilatkozatot. A közös projektek során az orosz konszern technológiáit alkalmazzák majd az ipar és a régió lakosságának tiszta vízzel való ellátására. A Roszatomnak már jókora tapasztalata van az ilyen üzemek létrehozásában ipari és mezőgazdasági célra egyaránt.
A kazahsztáni Aktauban épített például egy sótalanító komplexumot, egy gyorsneutronos atomerőművel kombinálva.
A létesítmény édesvízzel látta el az üzemet, az ipari létesítményeket és a lakosságot, sőt, az atomerőmű 1990-es leállítása után is tovább működött. Jelenleg a törökországi Akkuyu atomerőművel együtt épül egy sótalanító. Mivel egységnyi sótalan víz előállítási költségének körülbelül a fele a villamos energia és a hő költsége, az energiaforrással való integráció nagyban optimalizálhatja a kiadásokat, és olcsóbbá teheti a víz sótalanításának a költségét.
