Még mindig él a béke reménye Iránban: tűzszünetet kötött éjjel Libanon és Izrael
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA libanoni front elcsendesítése Teherán egyik feltétele volt ahhoz, hogy megállapodás szülessen Washingtonnal. Irán korábban jelezte, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokban részben attól teszi függővé az előrelépést, véget érnek-e a harcok Izrael és Libanon között. A mostani bejelentés ezért nemcsak a libanoni helyzet miatt fontos, hanem az iráni háború diplomáciai lezárásának esélyeit is befolyásolja.
Izrael és Libanon között forrtak az indulatok
A tűzszünet végrehajtása ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött. Az amerikai külügyminisztérium közös közleménye szerint a megállapodás csak akkor léphet érdemben életbe, ha az Iránhoz kötődő Hezbollah teljesen beszünteti a tüzet, és kivonja minden fegyveresét a Dél-Litáni övezetből. A két fél már a múlt hónapban is megállapodott tűzszünetről, de a harcok ennek ellenére folytatódtak.
Izrael márciusban vonult be Libanonba, miután a Hezbollah a határon átnyúló támadásokat indított Teherán támogatására. A konfliktus azóta a szélesebb iráni háború egyik legsúlyosabb mellékszála lett, amelynek következményei nemcsak a Közel-Keleten, hanem a globális energiapiacon is érződnek.
Kuvait esete is összefügghet
A térségben közben újabb támadások nehezítik a diplomáciai rendezést a Reuters szerint. Kuvaitban felfüggesztették a járatokat a nemzetközi repülőtéren, miután iráni drón- és rakétatámadás ért repülőtéri létesítményeket, valamint diplomáciai képviseleteket. A kuvaiti hatóságok és az állami média szerint egy ember meghalt, több mint hatvanan pedig megsérültek. A Kuwait Airways és a Jazeera Airways később biztonsági intézkedések után újraindította járatait.
Irán Forradalmi Gárdája tagadta, hogy a kuvaiti repülőteret támadta volna. Az iráni állami média szerint a károkat olyan amerikai elfogórakéták okozták, amelyek nem találták el célpontjaikat. Az amerikai hadsereg ezt cáfolta, és azt közölte, hogy iráni drónok szándékosan vették célba a repülőteret.
Iráni médiajelentések szerint a Forradalmi Gárda támadást intézett az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállása, egy amerikai légibázis, valamint egy Panaya nevű hajó ellen. Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága tagadta, hogy amerikai támaszpontokat találat ért volna, és azt közölte, hogy az iráni ballisztikus rakéták nem érték el célpontjaikat a térségben. A CENTCOM ezzel párhuzamosan újabb „védelmi csapásokat” hajtott végre Irán déli részén. Az amerikai közlés szerint rakétaindító állásokat, aknatelepítésre készülő iráni hajókat, valamint a Hormuzi-szoros közelében fekvő Kesem-szigeten található célpontokat támadtak, miután iráni támadási kísérleteket észleltek.
Amíg a Hormuzi-szoros nem nyílik újra
A Hormuzi-szoros továbbra is a válság egyik kulcspontja. A háború előtt ezen az útvonalon haladt át a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításainak nagyjából ötöde. A szoros több mint három hónapja nagyrészt zárva van, ami erősen megdrágította az energiahordozók szállítását. A mostani fejlemények hatására
az olaj ára közel 2 százalékkal emelkedett.
A Reuters szerint a múlt héten Irán és az Egyesült Államok is előrelépést jelzett egy előzetes megállapodás felé, amely leállíthatná a háborút és újranyithatná a Hormuzi-szorost. A felek azonban még nem írták alá az egyezséget, amely a nehezebb kérdéseket későbbi tárgyalásokra hagyná.
