Lehet, hogy drágák az érkező IPO-k, de vannak, akiknek muszáj lesz azokat megvenni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÓriási tőzsdei kibocsátások sora érkezik idén , melyekkel jól ismert, óriási figyelemmel és lelkesedéssel övezett cégek igyekeznek dollár tízmilliárdokat felhajtani, noha az érintett, mesterséges intelligenciához köthető cégek még nagyon messze vannak a nyereségességtől. Bár a tőzsdén kívüli tőkeemelések iránt óriási volt az érdeklődés, az értékeltség, a bevétel és más pénzügyi adatok tükrében felmerülhet annak a kérdése, hogy mekkora lesz a piacok étvágya ezen az áron a vállalatok részvényei iránt.
A mesterséges intelligencia sztárjai a tőzsdére készülnek
Elsőként napokon belül a SpaceX IPO-ja következik, amit azonban hamarosan követ az Anthropic és feltételezhetően az OpenAI tőzsdei debütálása is, és a tőzsdeindexek készítői mindent megtesznek, hogy alkalmazkodjanak az új érkezőkhöz, és a részvények minél előbb részei legyenek az indexeknek. Ez azért különösen fontos, mert
a piacon egyre nagyobb szerepet játszanak az indexkövető alapok és ETF-ek, melyek mandátumuk alapján az ártól függetlenül veszik a részvényeket, azok indexben betöltött súlya alapján.
A Nasdaq vagy a Russel indexeket létrehozó FTSE egyaránt igyekszik felgyorsítani az indexbe kerülés folyamatát, így a friss belépők a korábbinál sokkal hamarabb bekerülhetnek az indexekbe, ami mesterséges keresletet támaszthat az egyébként is óriási erővel hirdetett részvények iránt, ami több piaci szereplő kritikáját is kiváltotta.
Mint a The Wall Street Journal által megszólaltatott Steven Schoenfeld, a MarketVector Indexes vezérigazgatója fogalmazott, a széles körű indexeknek a kijelölt sofőrként kellene viselkednie a befektetési bulin, aki gyömbérsörrel kínálja az érintetteket, ha a buli elszabadul. Ám most az indexek készítői inkább azt mondják, hogy itt egy Cuba Libre, dupla rummal.
Az indexek készítői mindent megtesznek, hogy az új cégek folytassák szárnyalásukat
A Nasdaq egyik javasolt új szabálya megtöbbszörözné a SpaceX és társai súlyát az indexben, míg van olyan mutató, amibe már öt nappal a bevezetés után be lehet kerülni.
A talán legfontosabb indexnek számító S&P 500 azt fontolgatja, hogy a bekerüléshez szükséges időt 12 hónapról 6 hónapra csökkenti, és eltörli az indexbe kerülés nyereséghez kötött kritériumát,
ami alighanem több mint 12 hónapos várakozásra késztetné a SpaceX, Anthropic, OpenAI hármast.
A javasolt és egyes esetekben már életbe is léptetett változások mesterséges keresletet teremtenének olyan cégek részvényei iránt, melyek sosem termeltek profitot és bevételük sokszorosára – a SpaceX esetében a bevezetési cégérték mintegy százszorosa az éves bevételnek – értékelt áron lépnek a piacra, viszonylag alacsony közkézhányad mellett. A részvények többsége a bevezetéskor még nem kerül piacra, hiszen a korábbi befektetők kezét is megkötik a szerződések, így várniuk kell, amíg lejár az az időszak, amíg nem adhatják el részvényeiket.
A gyors indexbe kerülésnek mérhető hatása van
A Bloomberg írása pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Center for Research in Security Prices (CRSP) által létrehozott US Total Stock Market Index híresen gyorsan veszi fel a nagy IPO-kban érintett cégeket, és ezt az indexet mintegy 1800 milliárd dollár követi, köztük a Vanguard Total Stock Market alapja és ETF-je. Egyes kutatások szerint pedig jelentős hatása van az árfolyamok alakulására, hogy a részvények bekerülnek-e a mutatóba. A CRSP indexébe már az ötödik kereskedési napon be lehet kerülni, ami mintegy 15 százalékpontos felülteljesítést okoz a tanulmány szerint.
A mesterséges intelligencia tőzsdére lépő sztárrészvényeit így a technológia vagy Elon Musk rajongóin kívül megveszik az árazásra semennyire sem érzékeny indexkövető alapok is, amik sok esetben az amerikai nyugdíj-megtakarítások fontos elemét is jelentik.
Teszik mindezt azért, mert az indexek összeállítói úgy változtatnak a szabályokon, hogy ez a cégek számára minél kedvezőbb legyen.
Ellenvetésként ugyanakkor felhozható, hogy az indexek alapvetően a tőzsde egészének teljesítményét hivatottak követni, pont azon az alapon, hogy az árak már tükrözik az összes, a cégekről elérhető információt. A passzív befektetések pont azért vásárolnak áraktól függetlenül, kvázi vakon, mert bíznak a piac által kialakított árakban. Ráadásul az indexek súlyozásában általában szerepet játszik a közkézhányad, tehát az elérhető részvények aránya is, ami az érkező mega-IPO-k esetében kezdetben alacsony lehet.
Azonban ha egyszerre több index is az új részvények befogadása mellett dönt – vagy mint a Nasdaq, megnöveli a cégek súlyát a mutatóban –, úgy könnyen kialakulhat a részvényekből egy olyan hiány, ami a shortosok kiszorítására, a short squeeze jelenségre hasonlít, amikor az árak mozgását nem a cégek előtt álló kilátások, hanem a piac szerkezete mozgatja.
