Az egy évvel korábbinál jóval alacsonyabb szinten alakult ki a hazai árampiac júniusi egyensúlya. A bruttó havi rendszerterhelés 8,53 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a csökkenésből pedig csak mintegy 2 százalékot magyaráz meg az, hogy a havi átlagos hőmérséklet is esett 2,4 százalékkal – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi jelentéséből. Még rosszabb lett volna a helyzet a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelése nélkül: a rendszerterhelés 9,71 százalékkal esett volna.  

A Csepeli Erőmű eseti jelleggel működött júniusban.
Fotó: Teknős Miklós / Mediaworks

 

A gázosok pihentek, a fotovoltaikusok taroltak

Az erőművi termelés az előző év júniusához képest 10,65 százalékkal csökkent, mert egybeestek a nukleáris, a lignit- és a gázerőművek tervezett karbantartásai:

  • a 2000 megawattos Paksi Atomerőműben a hónap kétharmadában 480 megawatt teljesítmény hiányzott, az utolsó harmadban csak 236 megawatt,
  • a Dunamenti Erőmű G3 blokkja június kétharmadában nem termelt, és alig tért vissza a termelésbe, amikor
  • elkezdődött a Gönyűi Erőmű karbantartása,
  • az Újpesti Erőmű továbbra sem termelt,
  • a Nyíregyházi Erőmű egész júniusban nem termelt,
  • a Debreceni és Csepeli Erőmű, valamint a BERT-es egységek eseti jelleggel üzemeltek.

Így a gázos termelésből átlagosan 600 megawatt teljesítmény hiányzott júniusban, együttes termelésük közel 23 százalékkal volt kisebb, mint tavaly júniusban. Mivel május óta tart a Mátrai IV. blokk karbantartása – előreláthatóan augusztus közepéig –, 224 megawatt teljesítmény esett ki az erőmű igénybe vehető teljesítményéből, a hazai fosszilis kapacitás pedig összesen 20,48 százalékkal maradt el a 2022. júniusitól. 

A naperőművek maximális, 2533 megawattórás termelése viszont 43,63 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Összességében a megújuló energiatermelés 64 százalékkal volt magasabb, mint tavaly.

Vitték a németek az európai áramot 

Júniusban a magyarországi másnapi árak átlaga 96,57 euró volt megawattóránként, ami egy év alatt 60 százalékos esés. Igaz, az idei májusinál 9 százalékkal magasabbra nőttek , elsősorban azért, mert követték a gáz drágulását. Az szerepe a kisebb termelés mellett is csökkent: a hazai ellátásból májusban 29,87 százalék, júniusban már csak 26,4 százalék jutott a behozatalra. A naperőművi termelés időszakában jellemzően exportált az ország.

A júniusi európai áramáramlásokat alapvetően a nagy németországi importigény, illetve az erős balkáni kínálat határozta meg. 

Ez a hatás annyira erős volt, hogy Magyarország nettó exportpozícióba került Szlovákiával szemben – hívta fel a figyelmet a MEKH.

A havi átlagos órás exportteljesítmény 70 megawatt volt Szlovákia felé, miközben jellemzően 1000 megawatt feletti az átlagos import ebből az irányból (2022-es átlag 1443 megawatt volt). Magyarország két legfontosabb importforrása ebben a hónapban Románia és Szerbia volt, ahol a bőséges vízerőművi termelés, valamint a romániai és a bulgáriai atomerőművi karbantartás befejezése erős kínálatot eredményezett. A Szerbia felőli import júniusban elérte az 543 megawattot, az utóbbi másfél év legnagyobb értékét. De importpozícióba került Magyarország az összes déli szomszédjával, így Horvátországgal és még Szlovéniával szemben is.

Hálózati probléma zavart be Pakson

Augusztus 12-én 22:16-kor külső villamos hálózati probléma miatt az atomerőmű blokkjain összesen 250 megawattos leterhelés történt. A hiba elhárítása után, 23:14-től az erőmű blokkjai ismét névleges teljesítményen üzemelnek. A blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyeztetve, az eseménynek környezetre gyakorolt hatása nincs – írja az Országos Atomenergia Hivatal. A hivatal folyamatosan felügyeli a blokkok állapotát, és a 100 megawattot meghaladó teljesítményváltozásokról továbbra is tájékoztatást ad.