Harminchárom helyről érkezett a radioaktív hulladék
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) három telephelyen kezeli, átmenetileg, illetve véglegesen tárolja a Magyarországon keletkező, különböző kategóriájú radioaktív hulladékokat és kiégett fűtőelemeket, emellett egy kutatási programon is dolgozik. A központi nukleáris pénzügyi alapból finanszírozott tevékenységek 2023-as alakulásáról a társaság vezető beosztású kollégái adtak számot.
Fotó: RHK
Újracsomagolva utaznak új tárolóba a radioaktív hulladékok
A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba (RHFT) 2023-ban összesen 33 intézményből érkezett radioaktív hulladék, a szállítást 31 esetben a telephely személyzete végezte – derül ki az RHK Kft. évértékelőjéből. Az intézmény az előző évekhez hasonlóan, összesen körülbelül 6,3 köbméter radioaktív hulladékot és mintegy 180 sugárforrást fogadott. Az úgynevezett biztonságnövelő program lefolytatásához – melynek keretében az évtizedekkel ezelőtt lerakott hulladékokat a jelenkori szabályozásnak megfelelő csomagolásban helyezik majd el újra a telephelyen – helyet kell felszabadítani az átmeneti tárolórészen, ami az ott elhelyezett csomagok bátaapáti telephelyre történő átszállításával oldható meg. Hák Viktor, az RHFT vezetője ennek a feladatnak a részleteit ismertette, az átszállítás előkészületeit külső vállalkozóval végezték.
Már tart az érintett hulladékcsomagok előkészítése, előminősítése, válogatása és préselése.
A hatósági jóváhagyás, majd a mintavételek és értékelésük után elkezdődhet a hulladékcsomagok átszállítása a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (NRHT), melyet az RHFT munkavállalói hajtanak végre.
A bátaapáti tároló már kompakt hulladékcsomagokat fogad
A bátaapáti NRHT legfontosabb feladata az elmúlt évek folyamán az újfajta, úgynevezett kompakt hulladékcsomagok végleges elhelyezésére való áttérés volt. A kis és közepes aktivitású hulladékkal töltött fémkonténerek lényegesen helytakarékosabb elhelyezést tesznek lehetővé a föld alatt kialakított kamrákban. „A jövőben közel háromszoros helykihasználtsággal tudjuk elhelyezni a csomagokat az eredeti betonkonténeres koncepcióhoz képest” – számolt be a fejlesztés leglátványosabb eleméről Radó Krisztián telephelyvezető.
Az innováció több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez – a Paksi Atomerőmű teljes leszerelésének figyelembevételével – úgy, hogy a biztonsági követelményeknek továbbra is maximálisan megfelel a tároló.
Az új rendszer bevezetésének összetettségét mutatja, hogy az első egyeztetések 2010-ben kezdődtek, és idén nyáron történt meg az első 17 kompakt csomag beszállítása. Radó Krisztián ismertetése szerint az inaktív próbáknak köszönhetően felkészülten fogadták a csomagokat, és sikeresen álltak át az új tárolási koncepcióra. Kiemelendő, hogy a radiológiai kibocsátás- és környezet-ellenőrzéskor a telephely környezetében nem lehetett kimutatni mesterséges, a tárolóból (beszállított hulladékból) származó radioaktív anyag jelenlétét.
Átalakítják a paksi üzemanyagot átrakó gépet
A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója a Paksi Atomerőművel egyeztetett, az átrakógép átalakításához igazított ütemben fogadta a kiégett fűtőelemeket 2023-ban. Bara László telephelyvezető beszámolójából kiderült, hogy összesen 240 kazettát szállítottak a létesítménybe. A nyár végéig három kampányban tárolták be a 2–4. blokkról az elhasznált üzemanyagot, az első blokkról pedig 60 kazetta átszállítását átütemezték 2024-re. Tehát ez a feladat már csak az átrakógép átalakítása után valósul meg, ez lesz az év második felének kiemelt projektje. Az átmeneti tárolóban jelenleg 10 807 kiégett fűtőelemet tárolnak. Az RHK-nak nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége a nukleáris anyagok és az azzal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése. Az idén hat ilyen, úgynevezett biztosítéki ellenőrzés volt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az Euratom és az Országos Atomenergia Hivatal jelenlétében. Eltérést nem találtak.
Fotó: RHK
Jövőre újabb mérések lesznek a végső tárolónak kiszemelt térségben
Folytatódtak a földtani kutatások a Nyugat-Mecsekben. A cél továbbra is annak igazolása, hogy a térségben lévő bodai agyagkő-formáció alkalmas a nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. Az idén áprilisban készült el azoknak az adatoknak a számítógépes feldolgozása, amelyeket a tavalyi, nagy felbontású, térbeli szeizmikus mérés során gyűjtöttek a szakemberek. Molnár Péter kutatási osztályvezető a kiváló eredményeket hangsúlyozta: sikerült pontosítani az agyagkő települési viszonyait, és tisztázni a fő tektonikai szerkezetek helyét a kutatási terület központi részén. A társaság folytatta a további terepi munkák előkészítését is: – 2024 tavaszán sekély szeizmikus mérésekre kerül sor egy 73 négyzetkilométeres területen belül, 11 szelvény mentén, összesen 54,0 kilométer hosszban. A szükséges földtani kutatási engedély már megvan, jelenleg a közbeszerzési pályázat kiírása folyik.
Figyelik a mélységi vizek nyomásváltozásait
Közben folyamatos az elmúlt két évtizedben kialakított vízföldtani megfigyelő rendszer üzemeltetése. A 2020–2021-ben lemélyített fúrásokban továbbra is hibátlanul működnek az észlelőrendszerek, így a három fúrás összesen 18 zónájában figyelik folyamatosan a mélységi vizek nyomásváltozását.
Még felszíni kutatás és jó pár év terepmunka szükséges annak kiderítésére, hogy a vizsgált területen belül egyáltalán lehetséges-e tárolót kialakítani a hosszú távú biztonság szavatolásával.
Felül kell vizsgálni az eddigi technológiák megfelelőségét
Kereki Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója a lényeges stratégiai kérdésekről adott számot. Ismertette a Paks II. projekt kapcsán jelenleg is zajló munkákat, és kitért arra, hogy az Országgyűlés elkötelezte magát az üzemelő blokkok üzemidő-hosszabbítása mellett. Ezek a projektek radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek keletkezésével járnak majd, így az RHK-nak ezek biztonságos, hatékony kezelésére és elhelyezésére is fel kell készülnie. „Felül kell vizsgálnunk, hogy az elmúlt 25 évben használt és jól bejáratott technológiák, koncepciók a biztonság, kapacitás és gazdaság tekintetében megállják-e a helyüket a jövőben is” – ismertette a körülményeket az ügyvezető igazgató.
Kell egy újabb hulladéktároló
A kis és közepes aktivitású hulladék gazdaságos felszín alatti tárolása érdekében elengedhetetlen egy nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése, hiszen így ez a hulladéktípus nem a bátaapáti tároló kapacitását csökkenti, hanem egy gazdaságosabb, ám ugyanolyan biztonságos alternatívát nyújt ennek a hulladéktípusnak a kezelésére. A kiégett fűtőelemek esetében az eddig használt száraz, moduláris típusú átmeneti tárolás fenntarthatóságát is meg kell vizsgálni egy lehetséges új, konténeres típusú tárolás ellenében. Ezeket a kiemelt stratégiai kérdéseket már a „Magyarország nemzeti politikája a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére” című dokumentum is tartalmazza, amelynek a felülvizsgálatában az RHK közreműködött, és amelyet éppen idén novemberben terjesztettek az Országgyűlés elé elfogadásra.
Bőven kijutott az egyéb kihívásokból is az idén az RHK-nak, például az energiaválság hatása. A társaság ezért rövid és hosszú távú tervet dolgozott ki energiaellátása biztosítására, csökkentette az energiafelhasználását, és megvizsgálta, hogy szükség esetén miként tudja átütemezni a feladatait.
Akadoztak a beszerzések, befékezett néhány projekt
Az ukrajnai háború hatásait a társaság is megérezte: a beruházásokhoz kapcsolódó beszerzések néhány esetben akadoztak. A szükségszerű pályáztatási tilalom nyomán leállt megannyi tervezett, még meg nem kezdett projekt, ami szintén új kihívásokat hozott a társaság életébe.
