A hidrogéngazdaságra is nagy szerep jut abban, hogy Magyarország teljesíthesse azt a vállalását, amely szerint 2030-ra a korábban elhatározott 40 százalék helyett 50 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter a hidrogéngazdaságról tartott konferencián.
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Van már bőven hidrogén, csak szürke
Emlékeztetett az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásával összefüggésbe hozható globális felmelegedésre. E kibocsátását Magyarország – amely egyébként a világ összes kibocsátásának csak 0,15 százalékáért felel – a rendszerváltás óta 37 százalékkal faragta le, éppen olyan arányban, mint Svédország. A svéd gazdaság teljesítménye azóta megkétszereződött, a magyaré pedig több mint az ötszörösére nőtt.
A hazai iparban most is keletkezik hidrogén, mindenekelőtt az olajiparban, csakhogy ez nem zöld. A zöld hidrogén előállítása két nagy kérdést vet fel: a folyamat drága voltát, és a hidrogén tárolásának módját. A szakértők által megcélzott kilogrammonkénti előállítási költség 2-3 euró, de a miniszter tudomása szerint ezt Európába még nem sikerült elérni. Éppen ezért kell folytatni a fejlesztéseket, kutatásokat. A másik problémáról, a tárolásról nem beszélt részletesen, de ismert, hogy ezen a területen a hidrogén korrodáló volta az egyik nagy kihívás.
A legfejlettebb technológiára kell összpontosítani
„A BYD-é már a hatodik nagy autóipari beruházás Magyarországon, míg Szlovákia a Volvóval csak az ötödiknél tart. Szlovákiában azonban magasabb az egy főre jutó autógyártás, de felvettük a kesztyűt” – jelentette ki Lantos Csaba. A magyar kormány ugyanis eldöntötte, hogy a legfejlettebb technológiát fejleszti, ami az autóiparban a lítium ionos akkumulátor. Igaz, nem biztos, hogy hosszú távon az tisztán elektromos autózás lesz a befutó, lehet a plugin hibrid, vagy a hidrogén is. A cél azonban az – hangsúlyozta –, hogy amikor változik a világ, technológiailag mi is ott legyünk.
Kardoskút, Százhalombatta és Bükkábrány
Mindazonáltal haladunk a zöldhidrogén-projektekkel is. Tavaly avatták fel a kardoskúti gáztároló telephelyén az első ilyen (napelemek áramát hasznosító), 2 megawatt teljesítményű létesítményt, hamarosan elkészül a Mol százhalombattai finomítójának telephelyén egy hasonló, de már 10 megawattos egység, és lesz egy Bükkábrányban is. „Elődömnek köszönhetően – utalt Lantos Csaba Palkovics László korábbi miniszterre – megjelent a hidrogén-töltés és elindult a hidrogénbusz kísérleti projekt is”.
Lantos Csaba magyarázata szerint a hidrogéntechnológiába annak drága volta dacára is kell pénzt tenni, energiafüggetlenségi megfontolásból is. Európa átlagosan 70 százalékban függ az importált energiától, Magyarország helyzete pedig nehezebb e téren, mert nincs tengerpartja. Tehát, amennyire lehet, belföldön kell előállítani az energiát. A magyar áramtermelésnek két alapja van, a nukleáris és a megújuló, az utóbbi jellemzően
Több mint 20 ezren jelentkeztek eddig a Napenergia Plusz Programra
A már működő, 5600 megawattnyi napenergia-kapacitás olyan nagy, hogy tavasszal akár kielégíthető vele az ország áramigénye,
a paksi áramot pedig vagy exportálni, vagy eltárolni kell.
Már 250 tetőn van napelem, vagyis a családi házak 10 százalékán. A további bővülést segítő Napenergia Plusz Programra tegnap estig több mint 20 ezren jelentkeztek. Ebben a pályázatban már az energiatároló létesítésére is kapható támogatás. (Pályázaton kívül, de Lantos Csaba is készül házi energiatároló telepítésére.) Ugyanakkor lehet, hogy 10 év múlva már nem akkumulátor, hanem valamilyen hidrogéntároló kerül a napelemek mellé. Hosszabb távon valamennyi új szélenergia-kapacitás is megjelenik a miniszter reményei szerint. Ipari energiatárolóból jelenleg 20 megawattnyi van az országban, amit 440 megawattra kell növelni. Ezt segíti a napokban megjelent pályázat is.
A nukleáris energiatermelés kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű átadása óta nem épült nagyerőmű Magyarországon. Emiatt is kiemelten nagy a jelentősége a paksi üzemidő-hosszabbításnak és a Paks II. projektnek.
Előadása után a miniszter az Energiaügyi Minisztérium nevében együttműködést indít a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnökével, Lepsényi Istvánnal.
