A villamos energia bruttó átlagos végfelhasználói ára 15 százalékkal, a földgázé 100 százalékkal volt magasabb januárban annak a magyarországi háztartásnak, amely 20 százalékkal fogyasztott többet az átlagfogyasztásként 2022 augusztusában meghatározott mennyiségnél. E különbözet tehát nem a két termék rezsicsökkentett és a lakossági piacinak mondott hatósági ára közötti eltérést takarja. Azt mutatja meg, hogy mennyivel kell mélyebbre nyúlnia a zsebébe annak a felhasználónak, aki az átlagfogyasztás mennyiségéig még a normál, alacsony tarifát fizeti, és az azon felüli mennyiségért a rezsicsökkentettnél magasabbat. E plusztétel felnyomja az általa fizetett átlagárat.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
Nem sokkal magasabb a kevert ár a rezsivédettnél
A két adat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett legfrissebb nemzetközi árösszehasonlítás számaiból kalkulálható. A hivatal számításának két fő forrása van. Az áram- és a gázátlagfogyasztáshoz tartozó árat a MEKH a finnországi VaasaETT-től kapta eurócent per kilowattórában, igaz, ez a szám csak a magyarországi hivatalos, forintban megadott, rezsicsökkentett adat átszámolt változata. Bár a finn elemzőcég az európai fővárosok bruttó lakossági végfelhasználói árát veti össze hónapról hónapra, Magyarország esetében a fővárosi és az országos ár azonosnak tekinthető. A másik forrás a MEKH sajátja. A 120 százalékos felhasználáshoz kapcsolódó, kevert átlagárban a MEKH az átlagfogyasztáshoz tartozó (100 százaléknyi) mennyiséget a VaasaETT-től eurócentben kapott átlagáron vette figyelembe, az afölötti mennyiséget pedig a lakossági piacinak mondott, de valójában szintén jogszabályban meghatározott tarifával, szintén eurócentre átváltva.
Mekkora a tarifák konkrét nagysága?
A tisztán hatósági áras átlagár (VaasaETT) az áram esetében 9,68 eurócent volt kilowattóránként, a gáz esetében pedig 2,66 eurócent januárban. A 20 százalékkal növelt felhasználás miatt a MEKH által számolt átlagár 11,15 eurócentre, illetve 5,40 eurócentre nőtt. Fontos, hogy a végfelhasználói árnak az átlagfogyasztás feletti részéért fizetendő, piacinak mondott tarifát akkor határozta meg a jogszabály, amikor a piaci árak nagyon magasak voltak. Bár a mértékét negyedévente felül kell vizsgálni, eddig nem csökkentetették, holott a nemzetközi árak esnek. Ez kritikákra ad okot, ugyanakkor a hatósági „piaci” ár még mindig alacsonyabb a valós piacinál, és takarékoskodásra is csak akkor ösztönöz, ha érezhetően magasabb a rezsicsökkentettnél.
Bevezetésével a kormány 2022-ben a mindenkori magyar kormányok régi adósságát törlesztette – bár nem ez motiválta – azáltal, hogy többet fizettet azokkal, akik többet használnak a kedvezményes árú gázból és áramból.
Ez a lakosság viszonylag kis részét érinti. „A legutóbbi adat szerint gáznál tízből kilenc, a villamos energiánál tízből nyolc felhasználó az átlagfogyasztás alatt maradt” – mondta a közelmúltban a Világgazdaságnak Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Ráadásul – mint kiemelte –, a rezsivédett sáv fölött használó fogyasztók is sokat spórolnak, hiszen a sávhatárig nekik is rezsicsökkentett árakon számláznak.
Még a kevert tarifával is nagyon jó a magyar pozíció európai összevetésben
Ezt szemlélteti az a diagram is, amely az európai fővárosok bruttó lakossági végfelhasználói árát tünteti fel. A januári adatsorban 120 százalékos felhasználáshoz tartozó áramár Budapesten volt a harmadik legalacsonyabb, ennél csak a nem uniós belgrádi és a rezsivédett budapesti érték volt alacsonyabb a MEKH közlése szerint. (A VaasaETT szerepelteti Kijevet is, ahol az áramár a budapesti rezsivédett tarifánál is alacsonyabb volt januárban.) A 120 százalékos budapesti gázár a negyedik legkedvezőbb helyre került, ezen a listán ennél Zágráb, Belgrád és a rezsivédett budapesti ár előzött be, a teljes európai listán pedig Kijev is.
Almát a körtével
Miután modellről van szó, lehet azon vitatkozni, hogy mennyire reális éppen 20 százalékkal kalkulálni, de a miniszter idézett közlése alapján nem biztos, hogy nagyobbal kellene. Kritikát nem is ez, hanem a hatósági „piaci tarifa” szintje kap rendszeresen, a már említett okból: ha a világpiaci ár esik, akkor lakossági piaci tarifa miért nem? Mindenekelőtt azért nem, mert a piaci árat nem lehet a tarifához hasonlítani – ezt Balogh József energiapiaci szakértő már közel egy éve részletesen levezette a Világgazdaságban. Más a más a tarifa, és más a díj. Mint magyarázza, a kérdések kérdése az, hogy a szabályozott tarifa milyen gyorsan kövesse az állandóan változó piaci árat. Sajnos a lakossági felhasználók részéről van egy nem teljesen észszerű, de érthető elvárás: ha a piaci árak csökkennek, akkor a tarifákat azonnal csökkentsék, de ha a piaci árak felrobbannak, mint 2022 augusztusában, akkor a tarifák ne nőjenek.
Ez így nem fair: a szabályozott tarifák lényege a stabilitás és nem a piaci árak féloldalas (csak lefelé) követése
– jelentette ki.
A szakértő magyarázata mellett érdemes felidézi a hivatalosnak tekinthető, tömör álláspontot is: a lakossági tarifák nagysága politikai, nem pedig piaci megfontoláson múlik.
Nagyító alatt a lakosság teherbíró képessége
A kétfajta korrigált áron felül a MEKH szolgált egy harmadik adattal is, ezt szintén megteszi havi rendszerességgel. Ilyenkor ismét modellez: azt számolja ki, hogy egy kétkeresős, kéttagú, átlagos jövedelmű és átlagos áram-, valamint gázfelhasználású háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram és a gázszámla kifizetése. Ezt a számítást azonban nem végezte el magasabb felhasználási szintre is, mert – indoklása szerint – a kétfős háztartásokra nem jellemző, hogy átlag felett fogyasztanak. A kiadásnak jövedelemre vetített januári mértéke 2,5 százalék volt. Ennél a londoni adat volt csak jobb (2,2 százalék) és a luxembourgi (1,7 százalék). E mutató több évre visszatekintő alakulásáról is beszámolt már a Világgazdaság.
Hogyan váltotta át a számokat a MEKH?
A 120 százalékos fogyasztáshoz kapcsolódóan a hivatal jelezte, hogy a villamos energia és a földgáz fogyasztói árait bemutató grafikonjait kiegészítette egy olyan hipotetikus árral, amely azt tükrözi, hogy milyen átlagárat kell fizetniük azon fogyasztóknak, akik a kormány által meghatározott átlagfogyasztást – 2523 kilowattóra villamos energia és 63,645 megajoule földgáz – 20 százalékkal túllépik. A MEKH a földgáz átlagárának számításakor a megajoule per köbméter átváltási aránynál a nemzetközi felmérésben alkalmazott 34,36 megajoule per köbméteres átváltási aránnyal számolt, szemben az MVM hivatalos díjtáblázatából visszaszámolható 34,87 megajoule per köbméterrel. Emellett a megajoule per kilowattóra váltásnál az FGSZ elszámolási rendjében is megtalálható, 3,2494 energiaérték-váltási aránnyal kalkulált.
