Stabilan tartják legkedvezőbb európai pozíciójukat a tíz éve lecsökkentett, majd befagyasztott magyarországi bruttó lakossági villamosenergia- és földgáztarifák. Az árak alacsony szinten tartása a magyar költségvetésnek a 2022 ősze és 2023 közepe közötti időszakban kimagaslóan magas terhet jelentett, ami mostanra is csak részben enyhült.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
Egy budapesti lakos 2024 januárjában átlagosan 9,68 eurócentet fizetett a villamos energiáért kilowattóránként. Az adatot a finnországi VaasaETT tette közzé, amely havonta készíti el az európai fővárosokra vonatkozó árösszehasonlítását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából. A budapesti bruttó végfelhasználó árnál csak a nem uniós Ukrajna fővárosában, Kijevben volt olcsóbb a lakossági áram, 6,71 eurócent. A magyar főváros lakosai az átlagos uniós tarifának körülbelül a kétötödét fizették, de például a dublini, a londoni, a prágai árnak a negyedét sem.
Visszavonják lassan a kedvezményeket
A januári európai árak körülbelül a tavaly decemberi szinten maradtak, az egy évvel korábbihoz képest azonban látványosak az eltérések. Ennek az egyik fő oka az, hogy az elmúlt egy év távolabbi hónapjaiban, amikor a mostaninál sokkal magasabbak voltak a piaci árak, az egyes országok kormányai különböző intézkedésekkel tették a lakossági tarifákat elviselhetőbbé.
Most ezen intézkedések más-más ütemű visszavonásának a hatása mutatkozik meg a tarifák mozgásában.
Ilyen intézkedés volt az energiaadó ideiglenes eltörlése vagy csökkentése – ezt az adót a magyarországi lakosság a rezsicsökkentés kezdete óta egyébként sem fizeti, de 2020 óta a hollandiai sem –, a rendszerhasználati díjak ideiglenes mérséklése, az áfa visszafogása, esetenként támogatás nyújtása.
A másik ok egyszerűbb: a lakossági tarifák magának a piaci áramárnak a mozgása miatt is változnak. E folyamatok közül a jelentősebbeket a VaasaETT minden hónapban kiemeli. Eszerint a 20 százalékos januári berni lakossági áramdrágulást az áram, az elosztási díj és az áfa növekedése okozta. A madridi és a prágai plusz 8-8 százalék mögött az előbbieken felül szerepelt az energiaadó hatása is, míg a kisebb lisszaboni, helsinki és ljubljanai drágulást csak az áram magasabb ára és a nagyobb elosztási díj okozta.
A legnagyobb, 9-9 százalékos tarifacsökkenéseket Rómában és Stockholmban találta a finnországi elemzőcég. Mindkét változás az áram olcsóbbodásának volt köszönhető, de a stockholmiba a kisebb elosztási díj is belejátszott. Az oslói lakosok is jól jártak – 8 százalékkal esett az ottani ár –, de kevesebbet fizettek az egy évvel korábbinál a brüsszeliek és a tallinniak is.
A luxembourgi lakosság negatív energiadíjat fizetett
Az adott kormányok eltérő politikáját tükrözi, hogy nagyon eltérnek az egyes összetevők arányai a lakossági tarifákon belül. Míg például Budapesten a bruttó végfelhasználói árnak maga az áramár csak a 14 százalékát teszi ki (a többi a rendszerhasználati díj és az áfa), Nicosiában 79 százalékot. Energiadíj nincs is minden országban, amelyekben pedig van, ott nagy az országok közötti szórás, Luxembourgban például negatív volt a januári értéke. Nagyon más a rendszerhasználati díj kiszabása és az áfa mértéke is.
Térségünkben jóval olcsóbb a gáz, mint tőlünk nyugatra
Tizenkétszeres a különbség a stockholmi és a budapesti bruttó lakossági végfelhasználói gázár között a különbség, és még nagyobb, tizenhatszoros a Stockholm-Kijev összevetésben. A látványos eltérésnek persze speciális, egyben tartós oka van: a svéd fővárosban viszonylag kevés, mindössze 50 ezer háztatást lát el a szolgáltató, amely így fajlagosan nagyon drágán dolgozik, a magyar fővárosban (és az ország egészben) viszont befagyasztott tarifát fizetünk, ahogyan Ukrajnában is a szigorú állami szabályozás árhatása érvényesül.
A budapesti januári ár 2,66 eurócent volt kilowattóránként, amelynél a Stockholmtól eltérően nem sajátos helyzetű Bernben is bő hétszer többet fizetnek. Az uniós átlag 10,97 eurócentet tett ki, amelynél a helyi árak mintegy hétharmada volt alacsonyabb. Ezek közé jellemzően a volt szocialista országok fővárosai tartoztak, de becsusszant közéjük Brüsszel, London, Luxembourg, Madrid és Berlin is, Prága pedig kiszorult a sorból.
Megrángatta a piac a gázárakat
Miközben januárban szinten maradt, illetve alig nőtt a gáz átlagos európai lakossági ára a decemberihez képest, maga a molekulaár térségenként nagy eltéréseket mutatott. Az átlagos stabilitás annak ellenére megmaradt – mutat rá a VaasaETT –, hogy a január jellemzően a legkeményebb téli hónap, amikor a fűtés elvben csúcsra jár. A nagykereskedelmi gázárak még annak ellenére is estek, hogy a Vörös-tengeri feszültség miatt a cseppfolyóst földgázt szállító tartályhajók Afrika megkerülésére kényszerültek, hogy eljussanak Európába. A hollandiai TTF-en a megawattóránkénti ár 30 euróra gyengült, 2 euróval alacsonyabbra a két évvel korábbinál, vagyis a válság előtti szintnél.
Tizenkét fővárosban jártak pórul
A vizsgált 27 főváros közül tizenkettőben nőtt a háztartások számára a földgáz bruttó végfelhasználói ára. A 13 százalékos emelkedést elszenvedő Stockholmban ezzel rekordra szintre ért a tarifa, de ugyanilyen arányban drágult a római ár, továbbá 12-12 százalékkal az amszterdami és a prágai. Kilenc fővárosban esett az ár, a legnagyobb – 10-10 százalékos – mértékben Athénben és Brüsszelben.
