Uniós módon hozott is, meg nem is az Európai Tanács március 4-i, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése – jelentette ki a Másfélfok honlapján közzétett reagálásában Takácsné Tóth Borbála, a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
Fotó: Kuklis István
Az energiáért felelős uniós miniszterek ugyanis arra bátorítják – de csak bátorítják, ráadásul engedményekkel – a tagállamokat, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1.–2022. március 31. közötti időszakhoz képest. Magyarország azonban nem távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől. Tavaly több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott – mutat rá Takácsné Tóth Borbála – a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról.
A lakossági épületszektorban rejlő lehetőségek kiaknázásával már rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ez az országos gázfogyasztás mintegy negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány elérheti a 40 százalékot. „Az iparban közben már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, amelyek azonban a lakossági épületszektorban elképzelhetetlenek állami szerepvállalás és különösen politikai akarat nélkül” – jelentette ki a REKK kutatója.
Nagyon kapós lett az LNG
Az elemzés a fentiek részletezésében rámutat, hogy az ukrajnai háború kezdete óta fel-felélénkülő vita övezi azt a kérdést, hogy mennyire nélkülözhetetlen az orosz gáz Európában. A háború okozta 2022–2023-as, extrém magas árakra reagálva EU-szerte közel 15 százalékkal esett a tavalyi uniós felhasználás. Az orosz forrás kiváltása a háború előtti közel 150 milliárd köbméter orosz gázimportot 2023-ra 30 milliárd köbméter alá csökkentette.
A nagykereskedelmi gázárak 2024 márciusára gyakorlatilag a háború előtti szintre csökkentek, és sok, korábban oroszgáz-függő országban bebizonyosodott, hogy az orosz gáz nagyobb költségnövekedés nélkül is kiváltható.
A közép-európai régió hagyományosan sokkal jobban függött az orosz gáztól, mint Nyugat- vagy Dél-Európa, ráadásul a tengerparttal nem rendelkező országok – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia – nehezebben jutnak hajóval szállítható LNG-hez. (Az LNG-piacok alakulásáról és Magyarország alternatív beszerzési lehetőségeiről nemrég terjedelmes nyilatkozatot adott a Világgazdaságnak Takácsné Tóth Borbála.)
2024-ben az EU-ba érkező orosz gáz jórészt ezekbe a fent említett az országokba, így hozzánk is érkezik. Az ukrán útvonalon még érvényben lévő két hosszú távú szerződés alapján 6 milliárd köbméter Ausztriába és 6,5 milliárd köbméter Szlovákiába jöhetne. Februárban azonban vita indult Ausztriában arról, hogy az orosz–ukrán tranzitszerződés 2024 utáni lejártával ezt az osztrák szerződést esetleg felmondják, és más forrásból pótolják.
Az Ukrajnán keresztüli szállítás ez év végétől esedékes megszűnése kapcsán született fenti, március 4-i ajánlás gyakorlatilag meghosszabbította a tavaly megfogalmazott és akkor minden EU-tagállam által teljesített vállalást.
A folytatás azonban a jelenlegi alacsony árkörnyezetben, a piaci árnyomás csökkenésével nehezebben teljesíthető.
Releváns kérdés, hogy Magyarországon hogyan és mikor érdemes megfontolni az orosz gáz kivezetését. A magyar gázfogyasztás tavaly a korábban tapasztalt 10 milliárd köbméterről 8,5 milliárdra, azaz közel 20 százalékkal csökkent, s ez csak kisebb részben volt a meleg télnek köszönhető.
Nem mindegy, miért esett a gázigény
A magyar lakosság nagyon árérzékeny: aki tehette, a gázról átállt a fatüzelésre, és sajnos nőtt a hulladéktüzelés gyakorlata és elfogadottsága is. Csökkentették a lakások belső hőmérsékletét is, de nem azért, mert érdemben felpörögtek volna az energiahatékonysági beruházások, hanem a spórolás miatt. Mindazonáltal jó lenne, ha a korábbi túlfűtöttség nem térne vissza az alacsonyabb árakkal.
Az évtized végére a lakossági megtakarításokat kiegészíthetik az épületszektor energiahatékonysági beruházásai és a fűtési elektrifikáció. Az iparban az energiahatékonysági beruházások a REKK várakozásai szerint piaci alapon is folyamatosak, ami ellentételezheti az iparstratégiában tervezett akkugyárak keresletnövekedését is. A villamosenergia-szektorban okos rugalmassági fejlesztésekkel elkerülhető lenne új gáztüzelésű erőművek építése, de ha ezek mégis megépülnek, az állami tulajdonú szereplő beruházásaként a fogyasztásuk a mostani erőművi gázfogyasztást közel egymilliárd köbméterrel is növelheti átmenetileg.
A távhőszektorban a megújulóhő-termelés (geotermia, biomassza, hőszivattyú) versenyképes alternatívái a gáznak, ezek kihasználása már a kormányzati politikában is prioritás.
Az évtized végére a korábban 10 milliárd köbméteres éves magyar gázigény 40 százalékkal csökkenthető. A belföldi gáztermelés szinten tartása mellett az így adódó kisebb már sokkal könnyebben pótolható alternatív forrásokból, különösen, mivel 2027 környékére a következő pár év globális piaci LNG-szűkössége is feloldható az új termelőberuházásoknak és az európai gázinfrastruktúra bővítésének köszönhetően. Ilyen például a horvát LNG-terminál bővítése évi 6 milliárd köbméteres kapacitásra, és ennek továbbszállítására a magyar és szlovén irány megerősítése.
Nem áll meg az élet az ukrán gáztranzit nélkül
A REKK várakozásai szerint sem az ukrán tranzitútvonal megszűnése, sem az orosz gázimport teljes megszűnése nem okozna ellátásbiztonsági kockázatot Magyarországon. Ugyanakkor a globális források rövid távú szűkössége miatt, és különösen akkor, ha az EU-tagállamok védővámszerű határkeresztező tarifákat kezdenek alkalmazni, mint ahogy azt a német és olasz példa előrevetíti, előfordulhat, hogy az európai árak átmenetileg enyhén szétválnak. 2027 után ilyen szétválásra már nem számítunk, de ehhez elengedhetetlen a gázfogyasztásunk tudatos és célirányos csökkentése is.
EM: áramból és gázból is kevesebbre volt tavaly szükség
Más megközelítésben – és az energiatakarékossági világnapra időzítve – szerdán az Energiaügyi Minisztérium (EM) is kitért a magyarországi gázfelhasználás csökkenésére. Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy 2021-ről 2023-ra éves alapon Magyarországon 23 százalékkal kevesebb gáz fogyott. Az uniós módszertan szerinti, ötéves átlaghoz mért megtakarítás a legfrissebb adatok szerint 20 százalékos. A korábbiaknál szerényebb igényeknek is köszönhető, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége március elején még mindig 70 százalék feletti.
Gázból így tavaly 8,5 milliárd köbméter fogyott, de a 43,7 terawattórás villamosenergia-felhasználás is kisebb volt 4,5 százalékkal a megelőző évinél.
A gázfelhasználás további csökkentésére vonatkozó uniós ajánlás kapcsán a tárca leszögezi, hogy Magyarország a március elejéig rendelkezésre álló adatok szerint a megkövetelt szint felett teljesít, viszont a következetesen képviselt magyar álláspont az, hogy az energiamix meghatározásának nemzeti hatáskörben kell maradnia. „Az ezzel ellentétes javaslatokat hazánk a továbbiakban sem fogja támogatni” – olvasható.
Jól állunk a készletekkel
A folyó fűtési szezon eddigi részében 109 millió köbméterrel, 2,4 százalékkal kevesebb földgázt használtunk fel, mint egy évvel korábban. Az enyhe időjárás miatt is februárban harmadával csökkent a teljes fogyasztás 2023 második hónapjához képest. Valamelyest lassult az áramfelhasználás növekedésének üteme, tavaly október közepétől ez év február végéig 2,6 százalékos a többlet. A helyreállításával újból fokozódhat a vállalkozások energiaigénye, de az elért fogyasztáscsökkenés nagyobb hányada jó eséllyel tartósan megőrizhető.
A gáztárolók 70 százalékos töltöttsége 47 százalékos fogyasztásarányos mennyiséget takar, ami a harmadik legjobb Európában, és jócskán megelőzi a 19 százalékos uniós átlagot. A most elérhető 4,7 milliárd köbméternyi tartalék több mint másfélszerese a tavaly ilyenkor rendelkezésre álló készletnek, a lakossági ellátást közel 200, az országos szükségleteket mintegy 100 téli napra fedezhetné. Magas szintről indulhat majd meg tehát a tárolók feltöltése, ami megkönnyítheti az esetlegesen felmerülő ellátásbiztonsági kockázatok kezelését.
Fotó: Getty Images
Ukrán miniszter: az év végén leáll a tranzit
Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi szerződés lejárta után nincs lehetőség az orosz gáz tranzitjának folytatására Ukrajna területén – írja a Bloomberg. „Nem látok ilyen lehetőséget” – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek Bécsben adott interjújában. Úgy látja, hogy az energiabiztonság szempontjából nem kritikus a tranzit folytatása.
A miniszter több európai országot felszólított arra, hogy Ukrajnában föld alatti tárolókban tárolja a gázt, ahelyett, hogy folytatná az orosz gáz vásárlását.
Az ukrajnai gáztároló-kapacitások 15 milliárd köbmétert tesznek ki, ez több, mint az országon át tavaly tranzitált orosz gáz 14 milliárd köbméteres mennyisége. Az Unian hírügynökség azonban felidézi, hogy Denisz Smigal ukrán miniszterelnök azt mondta: Ukrajna kész folytatni az orosz gáz tranzitját, ha azt az uniós országok kezdeményezik. Ám szerinte sincs szó a Gazprommal kötött szerződés meghosszabbításáról vagy új szerződés aláírásáról. Egy orosz szaklap nemrég az Ukrajnán keresztüli gázszállítás fenntartása mellett hozott fel komoly érveket.
