Geotermia: pénz áll az üvegházhoz

Hazai kertészetek sora juthat olyan forráshoz, amelyből korszerűsítheti energetikai rendszerét, elsősorban úgy, hogy geotermia bevetésével fűti üveg- vagy fóliasátrait. Egy nagyobb pályázati csomag részeként a 20 milliárd forintos keretre először szeptember 24-én lehet pályázni – a lehetőség október 7-ig áll. A megvalósításra 36 hónap áll rendelkezésre.

A pályázatot eredetileg ez év júliusára lehetett várni – emlékeztet a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE). Pályázónként legfeljebb 5 milliárd forint támogatás igényelhető

• a geotermikus energia hasznosításán kívül
• növényházak, tárolók építésére,
• a termesztés korszerűsítésére.

Az igényelhető előleg az elnyert támogatás legfeljebb 25 százaléka vagy legfeljebb 500 millió forint.

A Világgazdaság által korábban már részletezett lehetőség említését egy másik esemény, a geotermikus energia hasznosításáról kiadott friss jelentés teszi időszerűvé. Mint az elemzés adataiból is kiderül, Magyarországon még sokkal több tere van a föld hőjének hasznosítására, mint amennyi a vállalkozások már munkára fogtak. Ám lapunk korábbi írásai szerint már látványos a hazai készülődés is jogszabályi és vállalkozói szinten egyaránt.

Az uniós áramigény tizedét fedezi már a geotermia

Tavaly Európában 143 geotermikus erőmű működött évi 20 terawattórás termeléssel, ennyi áram az uniós áramigény 10 százalékát fedezi – írja piaci jelentésében a European Geothermal Energy Council (EGEC), amelynek jelentéseit az MGTE több mint egy évtizede az európai geotermikus szektor fő kiadványának tekinti.

Bővült a geotermikus fűtés-hűtés szektor is: nyolc új rendszert adtak át az EU országaiban, amelyekkel együtt már 401 működik. A hőszivattyúk telepítése 11,7 százalékkal nőtt, sőt, az eladás rekordot is döntött mintegy 154 300 egységet értékesítésével. Mostanra már 2,32 millió hőszivattyú üzemelhet az Európai Unióban. Az EGEC-nek az eladásokat mutató ábráján 

A föld alatti termálenergia tárolása (tartályokban, használaton kívüli bányajáratokban, furatokban) is mérföldkőhöz érkezett, mert magasabb hőmérsékletű energiát sikerült elraktározni, mint eddig.

A publikáció legfőbb megállapítása, hogy 2023 ugyan a geotermikus tér jelentős átalakulásának éve volt, az iparág növekvő fejlődésnek örvendett, a piaci rések megtalálása nem elégséges, a geotermiának be kell kerülnie az energia főáramába. Ehhez még ki kell alakítani egy olyan erős keretrendszert, amely kezel a kritikus pontokat is.

Olaszország lehet a példakép

A már működő földhőhasznosító beruházások terén Olaszország áll az élen: 76 működő, 3 fejlesztés alatti és 36 tervezett projektje van – olvasható az EGEC összefoglalójában. Franciaország 20, Németország 18, Horvátország 14 helyen termel áramot geotermiával, Magyarország egyelőre a lista szerényebb végén áll az egyetlen ilyen létesítményével. A tervezett beruházások sorát Törökország vezeti (72), mögötte az említett Olaszország (36), utána Németország (12) áll. Magyarországon két ilyen beruházás előkészítése tartott 2023 végén.

Feladta a leckét a RepowerEU  

Előrejelzésében az EGEC kihívásosnak nevezi az uniós RepowerEU azon célkitűzését, amely szerint 2027-re meg kell kétszerezni, tehát 10 millió egységgel kell növelni az eladott hőszivattyúk számát, 2030-ra pedig már el kell érni a 30 millió berendezést.

Ez még akkor is így van, ha a helyben rendelkezésre álló geotermia felértékelődött az utóbbi években az európai energiaellátási láncban keletkezett zavarok miatt, amelyeket először a koronavírus-járvány, utána pedig az Ukrajnában folyó háború okozott. Mostanra a földhő kinyeréséhez szükséges eszközök, gépek, berendezések nagy része Európában készül. E téren Magyarországon van még bepótolnivaló.