Szijjártó: Módosul a magyar-azeri-georgiai zöldenergia-megállapodás
Már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben. A tárcavezető a magyar–azeri–georgiai–román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen először is arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a veszélyek korában él, amikor is az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak.
Közelebb a zöldenergia-folyosó létrehozásához
Tájékoztatása szerint az erre vonatkozó stratégia négy pilléren nyugszik.
- Az első a nukleáris kapacitások bővítése a két új paksi reaktor építésével, aminek nyomán az atomerőmű teljesítménye a mostani 2000 megawattról 4400-ra fog nőni.
- A második a napenergia-kapacitás fejlesztése, ami igen jól halad, miután az elmúlt öt évben a napelemek összteljesítménye mintegy nyolcszorosára nőtt, 6700 megawattra.
- A harmadik pillérként az együttműködési lehetőségek keresését említette a megbízható ellátókkal.
- A negyedik az új szállítási útvonalak bevonása.
Erre szerinte a legjobb példa éppen az úgynevezett Zöld Energiafolyosó lesz, amely Azerbajdzsából és Georgiából érkező árammal teheti fenntarthatóbbá a magyar áramfogyasztást.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az azeri szélenergiánál és a georgiai vízenergiánál semmi nem lehet zöldebb,
ezért rendkívül jó lehetőség ezek importja Közép-Európába, így Magyarországra, Romániába és remélhetőleg Bulgáriába.
Már épül az importot lehetővé tévő infrastruktúra
Emlékeztetett, hogy Romániában új magasfeszültségű áramvezeték épül e célból, amely 2028–2029-re éri majd el a magyar határt, így lehetővé téve hazánk hozzáférését is az új forráshoz. Kiemelte, hogy Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken. A részt vevő országok villamosenergia-vállalatai a projekthez létrehoztak egy közös társaságot, illetve rövidesen aláírják a zöldenergia-partnerségi megállapodás módosítását is annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az európai előírásoknak. „Ezzel nagy lépést teszünk mind a négyen (Bulgáriával együtt mind az öten) az energiaszuverenitás felé annak érdekében, hogy biztosítsuk országaink stabil, fenntartható és megfizethető energiaellátását” – jelentette ki. Közölte, hogy a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re.
Reméli, hogy az Európai Unió anyagilag is részt fog venni a projektben.
Mint fogalmazott: értjük a fantasztikusan szép szavakat a diverzifikációról, értjük az inspirációt, viszont ez nem ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés, amihez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez pedig igen ritkán valósul meg pénzügyi támogatás nélkül. Ezért a miniszter reméli, hogy az EU a maga részéről is komolyan elköteleződik a diverzifikáció mellett, és hozzájárul majd pénzügyileg is a projekthez. Ha elkészül, rekordhosszúságú lesz a projekt keretében megépítendő 1100 kilométeres tengeralatti vezeték.
A zöldáram behozatalának terét a miniszter először tavaly augusztusban jelentette be, erről a Világgazdaság is beszámolt. Decemberben azt jelezte, hogy a tervet az Európai Unió is támogatja.
