Azerbajdzsánból jöhet áram Magyarországra
A kormányfő az új villamosenergia-hálózatról szóló szerződés bukaresti aláírási ünnepségén – az MTI tudósítása szerint – kiemelte: a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének építésére készül a négy állam.
A Kaszpi-tenger felől jön az energia
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy mivel az EU egy „stratégiai vákuumban” van, az országoknak maguknak kell gondoskodniuk gazdasági és energiabiztonságukról.
Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték
– tette hozzá Orbán Viktor, aki Nicolae Ciuca román kormányfővel, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnökkel közösen írta alá a vezetéképítési megállapodást a román fővárosban, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében.
Alternatíva az orosz energiaforrásokkal szemben
A brüsszeli testület vezetője beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Azerbajdzsánból induló vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja.
Sosem volt közelebb egymáshoz a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét
– fogalmazot Ursula von der Leyen, aki szerint a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az EU energetikai piacába, egyúttal megkönnyítheti Moldova és a Nyugat-Balkán energiaellátását is, továbbá minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.
A zöld-villamosenergiát szállító, a tenger alatt futó vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a vezeték – amely összességében 3 gigawatt teljesítményű lesz – a maga 1195 kilométer hosszúságú, tenger részével
új világcsúcsnak számít.
A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe a tárcavezető tájékoztatása szerint.
Az EU is támogatja a projektet
Szijjártó Péter még augusztusban, az azeri energiaminiszterrel folytatott tárgyalása után jelentette be, hogy Azerbajdzsán nagy mennyiségű zöld-villamosenergiát fog előállítani, amelyet egy tenger alatti vezetéken előbb Georgiába, onnan pedig Romániába fognak eljuttatni. „Abban egyeztünk meg – írta akkor Szijjártó Péter –, hogy Magyarország csatlakozik ehhez a nagyszabású tervhez, mivel ahhoz, hogy a projekt EU-támogatást kapjon, legalább két tagország részvétele szükséges. Így hazánk felé szállíthatják tovább a zöld-villamosáramot, melyet részben mi magunk is felhasználhatunk, részben pedig tranzitútvonalként tudunk szolgálni” – fogalmazott akkor közösségi oldalán a külügyminiszter.
Az uniós támogatás tényét megerősítette szomaton a román elnöki hivatal is, amelynek tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekt az EU Global Gateway, azaz a fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.
A románok földgázt is vesznek az azeriektől
A mostani projektben részt vevő románok egyébként nemcsak áramot, hanem földgázt is beszereznek majd Azerbajdzsánból. A VG is beszámolt róla pénteken, hogy
a Romgaz román állami földgáztársaság megkötötte az első földgázbehozatali szerződést az azerbajdzsáni SOCAR állami olajvállalattal,
ami 2023. január elsejétől kezdődően előre betervezett gázszállításokat tesz lehetővé. Az azeri importra a fagyos téli időszakokban lehet szüksége az országnak.
Ilham Aliyev azeri elnök ezzel összefüggésben a szombati ceremónián felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén viszont már 11,3 milliárdot.
