Még mindig csak kevesebb mint minden negyedik aktív filmrendező nő az európai filmgyártásban – mutatott rá kedden közzétett jelentésében az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont. Az elemzés a nemek közötti egyenlőtlenséget vizsgálta a filmes szakemberek körében az európai filmiparban, és áttekintést nyújt az európai játékfilmeken kulcsszerepekben dolgozók – rendezők, forgatókönyvírók, producerek, operatőrök, zeneszerzők és a főszerepeket játszó színészek – közötti nemi arányokról.
A jelentésből kiderül, hogy a nők jelentősen alulreprezentáltak a filmes szakemberek körében: 2016 és 2020 között az európai játékfilmek rendezőinek mindössze a 23 százaléka volt nő.
Fotó: Karnok Csaba
A vizsgált 2016–2020 közötti időszakban a nemek közötti szakadék kisebb volt a producerek és a forgatókönyvírók tekintetében: az európai játékfilmek producereinek 33 százaléka, a forgatókönyvíróknak pedig a 27 százaléka volt nő. Az operatőrök között azonban csupán 10 százalékban, a zeneszerzőknél pedig mindössze 9 százalékban fordultak elő nők az európai filmgyártásban.
A filmes stábokban kulcsszerepet játszó nők gyakrabban dolgoztak csapatban, mint férfi kollégáik, és a férfiak kisebb valószínűséggel voltak egyedüli szakemberek egy adott munkakörben egy játékfilmnél.
A kamera mögött dolgozó nők átlagosan valamivel kevesebb filmben vettek részt, mint férfi kollégáik.
A többségében nőkből álló csoportok által készített filmek aránya a dokumentumfilmek esetében magasabb volt, mint más filmes műfajoknál. Az elemzés szerint a nők jelenléte kiegyensúlyozottabb volt a filmvásznon és a képernyőn: a játékfilmekben főszerepet játszó színészek 39 százaléka volt nő.
A női filmes szakemberek a férfiaknál nagyobb valószínűséggel dolgoztak nemek szerint vegyes összetételű csapatokban. Átlagosan a nők minden munkakörben valamivel kevésbé voltak aktívak, mint férfi társaik. Például a női rendezők 89 százaléka csak egyetlen filmet rendezett, míg a férfiaknál ez az arány 83 százalék volt.
A jelentés szerint a női szakemberek filmenkénti átlagos aránya lassú növekedést mutat az összes alcsoportban, és összességében stabil volt az elemzésben vizsgált időszak alatt.
A jelentésben bemutatott elemzéskor az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont Lumiere adatbázisára támaszkodtak, amely többek között a nemzeti filmhivataloktól származó adatokat, a mozikba kerülő filmek éves nézettségét gyűjti össze. A tanulmányhoz csak a 2016 és 2020 között gyártott és ugyanebben az időszakban az európai mozikban bemutatott európai nagyjátékfilmeket vették alapul.
