A szellemi tulajdon mind fizikai, mind virtuális értelemben nagy érték. A nagy márkák – és a jogászaik – kezdenek észbe kapni, és próbálják utolérni magukat ezen a téren, és ennek során sok esetben tisztességtelen piaci szereplőkkel kell jogi csatákat vívniuk.
Ahogy a luxusipar egyre jobban meghódítja a metaverzumot, vagyis egyre elterjedtebbek ezen a területen is az NFT-k (non-fungible tokenek, azaz nem helyettesíthető tokenek), és egyre több luxuscég aktív a gamerszektorban is, jó néhány opportunista szereplő feltűnt a színen, hogy – akárcsak az internet korai napjaiban – az aki korán kel, aranyat lel elve alapján húzzanak hasznot az új trendekből. A verseny tehát elkezdődött, a tét pedig az, hogy ki uralja a metaverzumot, ezen belül pedig a divatvilág virtuális szellemi tulajdonjogi kérdései is előtérbe kerültek – hívja fel a figyelmet a Forbes magazin cikke.
A virtuális világban lehetőségekre vadászó cégek feltűnésének attól függetlenül van hatása az ismert márkákra, hogy jelen vannak-e a virtuális térben vagy sem. Tavaly novemberben például az Egyesült Államokban két védjegyigénylést is bejegyeztek a szabadalmi hivatalban, mindkét esetben harmadik fél akarja használni a Gucci és a Prada logóját a metaverzumban. Jelenleg is árulnak olyan virtuális ruházati termékeket egyes platformokon, ahol a felhasználók generálják a tartalmat – ilyen például a Roblox –, amelyek Louis Vuitton, Prada vagy Chanel logókkal vannak ellátva.
A francia Hermès például nemrégiben tett jogi lépéseket, miután a dizájner Mason Rotschild Birkin táskák ihlette NFT-je 23 500 dollárért talált gazdára tavaly júniusban, majd decemberben újabb, hasonló NFT-kollekcióval állt elő a tervező.
Ez már annyira felbőszítette a francia luxusmárkát, hogy nyilvános levelet írtak Rotschildnak, amelyben azt állítják, hogy a művész NFT-i sértik a Hermès védjegy- és szellemi tulajdonhoz fűződő jogait, mivel gyakorlatilag hamisítottak a Hermès-termékek, és arra szólították fel Rotschildot, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a termékek előállítását.
Ezek a próbálkozások gyakran a védjeggyel való visszaélések – idézi a Forbes cikke Jeff Trexlert, a divatipar jogi kérdéseivel is foglalkozó Fordham Egyetem társigazgatóját. A Gucci és a Prada név használatára irányuló kérelmeket egyébként magánszemélyek adták be, ez jól példázza, hogy a márkáknak milyen kockázatokkal érdemes számolniuk a szellemi tulajdonjogok területén.
A Gucci képviselője úgy nyilatkozott, hogy a márka jogi csapata tud az amerikai szabadalmi hivatalba benyújtott kérelmekről, és ennek megfelelően kezeli az ügyet, hogy a márkát és a hozzá tartozó védjegyet mind a virtuális, mind a valódi világban megvédje.
Fontos megjegyezni, hogy míg a nagy neveknek, mint a Gucci vagy a Louis Vuitton, jó esélyük van arra, hogy megnyerjenek egy-egy ilyen pert és letörjék a visszaélést elkövető cégek vagy magánszemélyek próbálkozásait, addig a kisebb márkák könnyebben veszíthetnek a névbitorlók ellen, hiszen sok esetben nincs olyan jogi és anyagi hátterük, hogy megfelelően vehessék fel velük a harcot.
A metaverzum a jelenlegi internet-, gaming- és közösségimédia-ökoszisztémákat egyesíti, így a brandek megvédésére valószínűleg a mostanihoz hasonló jogszabályok lesznek szükségesek – véli Julie Zerbo, a The Fashion Law oldal alapítója. Hangsúlyozza, hogy bár még gyerekcipőben jár a terület, a mostani védjegytörvények szerinte alkalmasak arra, hogy a virtuális világban is alkalmazhatók legyenek.
Más szakértők szerint ugyanakkor vannak hiányosságok a szabályozásban, például a besorolások terén várhatóan külön helyet kapnak a digitális termékek, írja Trexler. A szakértők mindenesetre egyre több ilyen jellegű perre számítanak a digitális termékek és az NFT-k területén.
