Ezt a koktélt az energiaital-gyártók sem merik előállítani – az agy igen
Az energiaital-gyártókat és a zeneoktatókat egyaránt izgatja a flow-élmény modern felhasználása, viszont a lehetőségek jelentősen eltérnek, a legsúlyosabb veszély pedig maga a halál – derült ki a „Mi újság a flow-kutatásban a 21. században?” című panelbeszélgetésen, amely az agykutatás hete keretében zajlott.
Fotó: GSO Images
„Nagyjából harminc éve állnak rendelkezése olyan technológiai eszközök, amelyekkel belelátunk az agyba” – kezdte Bálint Ágnes, a PTE Társadalomtudományi Kar-Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense, utalva a PET-, CT-, MRI- és DT-készülékekre, amelyekkel az agy struktúrája, fehérállományának hálózati vizsgálata, illetve a különböző területek glükózfogyasztásának mérése is lehetséges.
Kifejtette, hogy a „flow-kutatás nagypapája”, a 2021-ben elhunyt magyar–amerikai kutató, Csíkszentmihályi Mihály miként határozta meg és írta le a flow-élményt. Olyan tudatállapotról beszélünk, amikor a figyelem annyira fókuszálttá válik, hogy ami ezen kívül esik, az észlelésünk számára el is tűnik, az éntudatunk megszűnik, feloldódik, a tevékenység pedig összemosódik a tudatossággal, az időérzékelés kitágul.
A teljesítmény összes aspektusa szempontjából hatalmas az ugrás: a kreativitás 500, a tanulási képesség 230 százalékkal is nőhet.
A saját képességeinket is meghaladhatjuk
Na, de mi történik a testtel a flow-élmény közben? Bálint Ágnes beszámolója szerint a frontális-, másképpen homloklebeny mutat drasztikus változást: a középső, mediális rész deaktiválódik, alulszabályozza önmagát. Ugyanakkor a környező területek fenntartják eredeti aktivitásukat, és e kettős mintázat okozza a flow-ra jellemző magasfokú, gördülékeny kogníciót, amivel a saját képességeinket is meghaladhatjuk.
A prefrontális lebeny felel a munkáért, a memóriáért, az impulzusgátlásért és a moralitásért is, így amikor a mediális rész elcsendesedik, a gátló hatások alól felszabadul, és a másik három lebennyel elkezd kommunikálni. A megszokott béta hullámok elcsendesednek, az alfa és téta hullámok megerősödnek, ez váltja ki a nyugalmas hatást.
Az agy egyedi, utánozhatatlan összetételű koktélt termel hat összetevőből: norepinefrin, dopamin, endorfin, anandamid, szerotonin és oxitocin. Ezek mind teljesítménynövelő és/vagy hangulatjavító anyagok, úgyhogy a pörgő energiaital-gyártó szektor egyik tagja fel is vetette: a kutatók kitalálhatnák, miként lehetne olyan italt előállítani, amivel kiváltható a flow-élmény. Csakhogy arra a következtetésre jutottak, hogy akármilyen részarányokkal is próbálkoznának, a megalkotott koktél halálos lenne…
Utána azért jobb, ha alszunk
Sokkal jobb hír, hogy számos tevékenység során átélhető a flow-élmény, elitpélda a sport és a zene, de számoltak már be hasonló tapasztalatokról stand-up comedysek, művészek és imádkozó vallásosok is. A skála tehát elég széles, az viszont azonos, hogy amennyiben a kiváltó tevékenység közben megszerzünk valamilyen tudást, az nem vész el, hanem velünk marad.
A flow-élmény ráadásul fertőző: zenekarban és sportcsapatban is átterjedhet a társakra. E két területen megegyezik az átlagérték is, amiben viszont különböznek, az a gyorsaság. A zenészek hosszabb ideig tartó flow-ról számoltak be, mivel csak a sportban lehet fontos, hogy minél sebesebb legyen a tevékenység, erre a legjobb példa a futók és úszók versenye az órával. A szubjektivitásnak kitett művészekkel szemben viszont a sportolók teljesítménye azonnal mérhető, azaz gyorsabb és egyértelműbb a flow-hoz köthető visszacsatolás.
Fotó: AFP
Érdekes jellemző még, hogy átlagban 4 százalékkal kell nehezebbnek lennie a feladatnak, hogy inspiráló, ugyanakkor megugorható legyen. Ha eltaláljuk ezt a sávot, és akár másodpercekig, akár órákig tevékenykedünk flow-ban, az hiába szabadít fel a testben olyan boldogságanyagot, mint a csokievés, kimerül a szervezet, ezért utána pihenésre, lehetőleg alvásra van szükség. Ez azért is hasznos, mert a flow során még csak megjelölődnek az új agyi idegi kapcsolatok, amiknek össze kell huzalozódniuk, ami az alvás alatt megy végbe.
Zongoraverseny az MRI-gépben
Czirok Ildikó közölte, hogy a flow-kutatás a 21. század slágertémája. Vizsgáltak például átlag feletti, átlagos és átlag alatti zenei tehetségű gyermekeket: a tehetségesebbek magasabb értékű flow-t éltek meg zenehallgatás és zenélés közben is, tévénézéskor viszonyt alacsonyat – a kevésbé tehetségeseknél pont fordítva találták.
Amikor pedig jazz-zongoristákat fektettek MRI-gépekbe, ők is kiemelkedő teljesítményre voltak képesek. A kísérletben billentyűzetet helyeztek a gép plafonjára vagy az alany ölébe, valamint elhelyeztek tükröket is, hogy a zenészek láthassák a kezeiket. Zongorázás közben mérték az agyi tevékenységet, egy kottaíró program rögzítette az eljátszottakat. Kiderült, hogy az agy oldalsó kérge és az amigdala működése lanyhult, a többi területé nőtt: a zongoristák játéka spontán volt, kreatív és hajlékony, az izomtónus laza, csakis a zongorázásra figyeltek, az önkritikájuk lecsökkent, a külvilág hatásait teljesen figyelmen kívül hagyták.
A teljesítmény gyakorlatilag erőfeszítés nélkül jön. Aki több ilyet él meg, boldogabbnak érzi magát
– összegzett Bálint Ágnes.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
