A németeké a világ egyik legnagyobb aranytartaléka, de egy olyan országnál tartják, akivel egyre rosszabb a viszony

A német aranytartalék az egyik legnagyobb a világon, és felvetődött, hogy talán itt lenne az ideje feltörni ezt az óriási malacperselyt, eladni az aranynak legalább egy részét, és arra használni ezt a pénzt, hogy enyhítsék az iráni háború és az emelkedő energiaárak miatt a fogyasztókra és a gazdaságra háruló nyomást.

Lenne mit felhasználni: a Bundesbank 3350 tonna arannyal rendelkezik – ez a második legnagyobb tartalék az amerikai után.

Jelentős részét az Egyesült Államokban, a Federal Reserve-nél tartják, bár egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a mind feszültebb transzatlanti kapcsolat miatt ideje lenne hazavinni az aranyat.

Ezt sürgette tavaly a Német Adófizetők Szövetsége, idén pedig már több közgazdász és politikus is. Ezzel ráadásul nincsenek egyedül: az Investing.com összeállítása szerint csöndben és bejelentés nélkül 

mert kezd fogyni a nemzetközi tartalékrendszerbe vetett bizalom.

A trend egyértelmű: az Arany Világtanács tavalyi jelentése szerint a jegybankok legalább részben otthon tartották az aranytartalék 59 százalékát. Ez az arány 

• 41 százalék volt 2024-ben 
• és 50 százalék 2020-ban.

Segíthetne a gondokon a német aranytartalék eladása

Marcel Fratzscher közgazdász, a Berlini Humboldt Egyetem professzora. 2013 februárja óta a berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung – DIW) elnöke, az Európai Központi Bank nemzetközi politikai elemzési vezetője tovább ment: szerinte az aranytartalék válsághelyzetre szolgál, ezért ideje lenne felhasználni legalább egy részét.

Támogathatnák belőle a bajban lévő polgárokat és vállalkozásokat, és befektethetnének az oktatásba és az infrastruktúrába. Az inflációt ugyanis felpörgette az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata okozta energiasokk.

Bár a fogyasztói árak emelkedésének üteme viszonylag alacsony, 2,9 százalék volt áprilisban, a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a gépkocsivezetéssel kapcsolatos áruk és szolgáltatások szintjét mérő autós index márciusában már 6,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Tovább botorkál a német gazdaság

Miközben az árak emelkednek, Európa legnagyobb gazdasága idén is alig fog növekedni, legutóbb április végén vágta meg a német kormány a növekedési kilátásokat.

Az alacsony növekedés és emelkedő infláció pedig a gazdaságpolitika egyik legnehezebb forgatókönyve. A kormány mozgástere szűkül: miközben ösztönözni kellene a növekedést, az infláció miatt nem lehet korlátlanul költekezni vagy lazítani.

Ezen segítene az aranytartalék legalább egy részének az eladása. Az ötlet támogatói szerint így 

A Bundesbank óvatos, a kormány nem lép

A Bundesbank és számos közgazdász azonban továbbra is óvatos álláspontot képvisel, emlékeztetett az Euronews . Azzal érvelnek, hogy az aranytartalékok elengedhetetlen „bizalomhorgonyként” szolgálnak az euró számára, és védelmet nyújtanak a súlyos pénzügyi válságok ellen. Szerintük egy ilyen stratégiai eszköz felszámolása alááshatja Németország hosszú távú pénzügyi stabilitását és nemzetközi hitelképességét.

A német kormány egyelőre nem tett hivatalos lépéseket a tartalékok eladásának megkezdésére, bár erről most már éles vita folyik a parlamentben is, elsősorban a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) érvel mellette.

A párt parlamenti frakciója még tovább ment, és márciusban azt javasolta, hogy a tartalék szolgáljon egy lehetséges jövőbeli nemzeti valuta fedezetéül – ami alig burkolt utalás az euró elhagyására.

Fratzscher is elismeri, hogy a dolog nem egyszerű, de szerinte nem jelent feltétlenül meggondolatlanságot a tabu megtörése. „Még a német kancellár sem mondhatja egyszerűen: most el kell adni az aranyat” – ismerte el, de azzal érvelt, hogy a gazdasági nyomás fokozódásának idején nem sok értelme van a lehetőség teljes kizárásának sem.