Visszahízta a leadott kilókat? Ne keseredjen el, nem volt hiába a fogyókúra

Meglepő konklúziókra jutottak az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a fogyókúrázás kapcsán 124 kísérlet összesen 50 ezer fős mintáját tekintették át. Ami valószínűleg csak keveseket döbbent meg, az az, hogy a legtöbben idővel visszahízták a leadott kilókat. Ami viszont ennél érdekesebb, az az, hogy a látszatra sikertelen fogyás is egészségesebbé tesz.

A kísérletekben részt vevők átlagéletkora 51 év, a testtömegindexük pedig 33 volt, ami már elhízottságot jelöl. A közreműködők átlagosan 2–5 kilogrammot fogytak, és jellemzően évente alig fél kilót híztak vissza, tehát átlagosan legalább öt év alatt szedték fel a leadott kilókat a vizsgálatokat összefogó jelentés szerint.

Akkor sem értelmetlen a fogyás, ha visszaszöknek a kilók

A kutatásokat elemző tanulmány arra jutott, hogy a fogyással együtt a vérnyomás, a vércukor- és a koleszterinszint is csökken. Ezek mind a szívbetegségek kockázati tényezői, azaz nagyon valószínű, hogy a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatai hosszú távon is alacsonyabbak.

Sőt, Susan Jebb, a tanulmány egyik készítője rámutatott, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy a fogyás és a visszahízás miatt károsodott volna a testi vagy mentális egészség.

Elterjedt nézet, hogy a jojó-effektus miatt – amikor gyors egymásutánban történik fogyás és hízás – idővel csökken az izomzat és nő a zsír aránya a testben. A Nature folyóiratban 2020-ban megjelent másik tanulmány szerint ez csak az átlagalkatúakra igaz. A kutatás megállapította, hogy azokban a vizsgálatokban, amelyekben elhízott emberek egyszer vagy akár háromszor egymásután szánták rá magukat diétázásra, nem mutattak ki megváltozott testzsír-izomzat arányt. Az amerikai Johns Hopkins School of Medicine pedig úgy látja, hogy a jojó-diéta nem teszi nehezebbé a fogyást a jövőben, nem növeli a zsírszövet mennyiségét, sem a hasi zsírt.

A jó hírek sora ezzel nem ér véget, ugyanis egy 2019-es egérvizsgálat megállapította, hogy a többkörös jojó-diétának alávetett egerek ugyanolyan sokáig éltek, mint az alacsony kalóriatartalmú étrenden, stabil súlyon tartott egerek, és jóval túlélték a tartósan elhízott társaikat.

Az igazán elképesztő eredményeket pedig Simon Tobin diabéteszkutató és háziorvos tanulmánya hozta, amely kimutatta, hogy a 2-es típusú cukorbetegek felénél az alacsony szénhidráttartalmú diéta segítségével a betegség tünetmentessé válhat, amihez már mindössze 1 kilogrammos fogyás is elegendő. Az oxfordi tanulmány szerint azok, akik a fogyást egy olyan programban folytatták, amelyben kaptak támogatást, hosszabb távon még akkor is jobb egészségnek örvendtek, ha idővel növelték a kalóriabevitelüket. Ezek a fogyókúrázók erősebben ragaszkodtak az életmódváltáshoz, például az egészségesebb ételek fogyasztásához és az aktívabb életmódhoz, ami Tobin szerint magyarázhatja a cukorbetegség tüntetmentességét még úgy is, hogy alig történt súlyvesztés.

A fogyás jótékony hatása

Tény, hogy a testsúly legalább 5 százalékos leadásával csökkenthető a vérnyomás és javítható az inzulinérzékenység. A kutatások szerint azok az emberek, akik testsúlyuk 5-7 százalékát leadták, mellette pedig heti 150 perc testmozgást is beiktattak, akár 58 százalékkal, a 60 év felettiek esetében 71 százalékkal csökkentették a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A legtöbb embernél 15 kilogrammos fogyás elegendő ahhoz, hogy tünetmentessé váljon a 2-es típusú cukorbeteg, mivel csökken a hasnyálmirigy és a máj zsírtartalma. Azoknál a cukorbetegeknél, akik nyolc héten keresztül ennyit fogytak, a májzsír 30 százalékkal csökkent, továbbá a máj inzulinérzékenysége és az éhgyomri vércukorszint is normalizálódott.

Mégsem jók a súlycsökkentő csodagyógyszerek?

Susan Jebb néhány kutatás előzetes eredményeire hivatkozva a The Telegraphnak elmondta, hogy azok, akik csak a súlycsökkentő gyógyszerektől remélték a fogyást, de nem váltottak életmódot, azaz nem váltottak más étrendre, és mozogtak többet, a kúra abbahagyása után gyorsabban visszahízták a leadott felesleget.