Hiába vágynak egyre nagyobb arányban vezetőkké válni a nők, a valós kinevezések még messze elmaradnak az ambícióiktól – legalábbis ez szűrhető le egy a tavalyi év adataiból dolgozó felmérésből.

Confident,Male,Leader,,Coach,Talking,With,Multiracial,Group,Of,Office
A felső vezetői szintig arányaiban kevés nő jut el Észak-Amerikában.
Fotó: Shutterstock

Tavaly 13 százalékkal kevesebb nő kapott vezetői előléptetést az Egyesült Államokban és Kanadában, mint férfi. Történt ez annak ellenére, hogy a két nem képviselői ugyanakkora arányban pályáztak a magasabb beosztásra – derült ki a Nők a munkahelyen című jelentésből, amelyet a McKinsey & Company és a LeanIn.Org készített. 

A dokumentum egy olyan kutatást összegez, amelyben 276 amerikai és kanadai, működési szektort tekintve állami és magánszférabeli, tízmilliónál is több alkalmazottat foglalkoztató vállalat humánerőforrás-adatait vizsgálták. Közülük 27 ezer alkalmazott a munkahelyi tapasztalatairól is beszámolt.

Még mindig áttörhetetlen a munkahelyi üvegplafon a nők számára

Sheryl Sandberg, a LeanIn szerzője és a Meta Platforms korábbi operatív igazgatója elmondta, hogy

a férfiakat már a bennük rejlő lehetőségek miatt is előléptetik, míg a nőknek bizonyítaniuk kell a rátermettségüket a menedzseri posztra.

Sandberg szerint a munka világában az a felfogás a nőkről, hogy lusták, elégedetlenek, ellenben rugalmasságot követelnek, és nem az ambíciójuk miatt. Pedig a jelentés szerint a nők ambiciózusabbak, mint a világjárvány előtt: mintegy 80 százalékuk szeretne előléptetést, szemben a 2019-es 70 százalékkal. 

Ennek ellenére az üvegplafon már a hierarchia legalján is jelen van: a kezdő szintről vezetői pozícióba való kinevezést tekintve minden 100 férfira 54 fekete nő jutott tavaly. Ez meredek visszaesés a 2020-as 82 és a 2021-es 96 után. Az utóbbi számok vélhetően a Black Lives Matter mozgalom miatt voltak kiemelkedők – jelezte a Bloomberg.

Egy tipikus vállalatnál a férfiak a vezetői pozíciók 60 százalékát, míg a nők a 40 százalékát töltik be. A különböző vezetői szintek emelkedésével a nők aránya egyre jobban csökken. Ha a legmagasabb, vállalati vezetői szintet tekintjük, a pozícióban találhatók csupán negyede nő és minden 16. fekete nő. Az utóbbi szám is jól mutatja, hogy ahogyan a fekete nők haladnak felfelé a ranglétrán, az arányuk meredeken csökken a többiekéhez képest.

Ráadásul a férfiak nagyobb támogatásról és mentorálásról számoltak be, mint a nők.

A tanulmány megállapította, hogy a nőknek a hibrid vagy távmunka sokkal többet jelent a rugalmasságnál. Amikor ugyanis a nők így dolgoznak, pszichésen nagyobb biztonságban érzik magukat, mivel kevesebb mikroagresszióval szembesülnek.

A távmunkát végző nők 29 százaléka, a férfiak pedig 25 százaléka szerint a home office egyik legnagyobb előnye, hogy kevesebb kellemetlen interakciójuk, összezördülésük van a munkatársakkal. A nők 53 százaléka és a férfiak 36 százaléka pedig arról számolt be, hogy kisebb rajtuk a nyomás a stílusukkal és a megjelenésükkel kapcsolatosan.

Óriásit nőhetne a ha a nőket egyenlően kezelnék

A nők és a férfiak egyenlősége nem csupán „női kérdés”, hanem mindenki érdeke. Több világszervezet tanulmánya is arra világít rá, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek leszorításával a gazdasági teljesítmény, azzal együtt pedig mindenki jóléte szemmel láthatóan nőhet. Ha a két nem ugyanolyan jogokat és bánásmódot kapna, és a női fizetések elérnék a férfiakét, akkor a világ GDP-je ötödével lehetne magasabb. A jelenlegi ütemben erre 132 évet kell várnunk.