Az alkoholhoz és a droghoz hasonlítják a munkát – függők lehetünk tőle

Jóllehet, a munkafüggőség a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint még nem számít diagnosztikai kategóriának, nagyon közel áll hozzá, hogy az alkohol- vagy drogfüggőséghez hasonlóan előbb-utóbb rajta legyen ezen a listán. Munkamánia gyanúja esetén érdemes megvizsgálni, hogy milyen természetű a meló, amelyet az illető végez. Vannak olyan munkakörök, ahol nagyon nagy a nyomás, az elvárás, sokat kell teljesíteni egy egységnyi idő alatt. Ilyen típusúaknál nagyobb eséllyel alakulhat ki munkafüggőség.

Az ELTE PPK kutatói úttörő vizsgálatukban a munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel. Eredményeik szerint az érintettek gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.

Hivatalosan még nem mentális zavar

Elsőre a munkafüggőség sok szempontból hasznos addikciónak tűnhet, hivatalosan még nem is tekintik mentális zavarnak, és általánosan elfogadott meghatározás a jelenségre továbbra sincs. „Annyi azonban bizonyosan elmondható, hogy az ilyen személyeknek olyan túlzott az igénye a munkára, hogy az már észrevehető zavarokat okoz testi és lelki egészségükben, személyes kapcsolataikban és társas életükben. Amikor nem dolgozhatnak, pszichológiai elvonási tüneteket tapasztalnak, és a munkamennyiségük csökkentésére tett kísérleteik rendszerint sikertelenek“ – fogalmaz Hoyer Mária klinikai- és addiktológiai szakpszichológus, a Budai Egészségközpont szakembere, az intézmény honlapján olvasható interjúban.

A probléma egyre inkább foglalkoztatja a szakembereket, hiszen a munkafüggőség előfordulási aránya – attól függően, melyik országról van szó – 7 és 40 százalék közé tehető, tehát a népesség jelentős hányadát érinti. 

Arról azonban eddig még nem született kutatás, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez. Az ELTE PPK kutatói és munkatársaik ezért azt tűzték ki célul, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját, eredményeiket pedig a Scientific Reports hasábjain publikálták. A személyes jelenlétű vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél magas a munkafüggőség kockázata, illetve olyanokat, akiknél ez a kockázat alacsony. A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie.

A magas kockázatú csoport rövid távú memóriája jobb

Az eredményeket összehasonlítva az ELTE kutatói számos különbséget találtak a munkafüggők és a nem függők munkamemóriájában, valamint az úgynevezett gátló funkcióikban. A magas kockázatú csoport például jobbnak bizonyult azokban a feladatokban, amelyek során rövid ideig kellett emlékezetben tartani egy információt. 

Az ilyen egyszerű memóriafeladatokban olyan tulajdonságaik segíthették őket, mint például a kitartás, a lelkiismeretesség és a perfekcionizmus. (A perfekcionizmus lényege, hogy az ember nemcsak másokkal, hanem magával szemben is hatalmas elvárásokat támaszt, és túlzottan törekszik arra, hogy minden tökéletes legyen.) 

Ennek lehetséges magyarázata, hogy ezek az emberek jellemzően túl vannak terhelve, ami hátráltatja őket összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében. 

A munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak (több tevékenység egyidejű végzése), ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek több időt töltenek munkával, mint kollégáik, mégsem mutatnak jobb teljesítményt. 

A munkafüggők idegenkednek a spontán intimitástól 

„Ezek mellett – ez már inkább pszichológiai természetű – azok is akik hajlamosak a munkafüggőségre, akik valamiért idegenkednek az intimitástól” – fogalmaz Hoyer Mária. Majd kifejti: „az intimitás pszichológiai képességünk, amelyet gyerekkorunkban kezdünk először gyakorolni az édesanyánkkal. Felnőttként ez azt a meghitt, bensőséges hangulatban együtt töltött időt jelenti, amelyet szerelmünkkel, barátainkkal, és rokonainkkal töltünk el.“ A munkafüggők idegenkednek a „csak úgy” együtt levésektől, időpazarlásnak tartják ezeket.

Ez azt jelenti, hogy nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran alaposabb megfontolás nélkül, hevesen reagálnak. A gátló kontroll a szervezésben, tervezésben is fontos szerepet játszik, így annak romlása a munkamániások életminőségét és teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Az impulzivitás megnyilvánulhat abban is, hogy túl sok feladatot vállalnak el, mert nem gondolják végig, mekkora a kapacitásuk, ez a megnövekedett munkamennyiség pedig munkafüggő viselkedést eredményez – állapítja meg az ELTE PPK tanulmánya.

Egyelőre még kérdéses, hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a munkafüggőség kialakulásában, vagy éppen a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók. A pontos összefüggés megállapításához további vizsgálatok szükségesek, de már a jelen kutatás is közelebb viheti a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásához és a lehetséges kezelési utak megtalálásához.