Magyarországon a dolgozók 7-8 százaléka munkamániás. Kun Bernadette elmondta, hogy a munkamániásokra jellemző, hogy kényszeresen dolgoznak, és szinte képtelenek nemet mondani a feladatokra. A jelenséget főként az önértékelési zavarok hajtják.

agyonhajszolt irodai dolgozó
Fotó: Shutterstock

Elsősorban a 25–54 év közöttieket érinti, a nők körében sokkal jellemzőbb. 

Érdekesség, hogy a nyugati országokban elvégzett felmérések nem mutattak eltérést a nemek tekintetében. Magyarországon ezzel szemben ötször nagyobb az esély ennek a függőségnek a kialakulására a nők esetében. Az iskolai végzettségnek nincs hatása erre. A szakember kiemelte, hogy a munkamániát kezdetben a munkahelyi elismerés hajtja, a pozitív visszajelzésre pedig rászokik az érintett. 

Kun Bernadette, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője_podcast
Fotó: Bazánth Ivola / Világgazdaság

A baj csak az, hogy hosszú távon nem lehet bírni ezt a megterhelést, a kezdeti sikerek és jutalmak után egyre hangsúlyosabbá válnak a munkamánia ártalmas következményei

– jegyzi meg Kun Bernadett, kiegészítve, hogy más függőségekhez hasonlóan ez is kihat a beteg kapcsolataira. A hozzá közel állók, különösen a hozzátartozók mellőzve érezhetik magukat, ami vitákhoz és feszültséghez vezet.

A szakember azt írta, hogy a munkamánia kezdetben lehet pozitív jelenség, bár a folyamatos terhelést nehezen viseli az emberi szervezet. Az érintettek egyre fáradtabbak, kialvatlanok lesznek, ez végül a mentális és fizikai egészség megromlásához vezethet. 

 

Keresse a VG Podcastet a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast