BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Naponta egymilliárd ember lakhatott volna jól a kidobott élelmiszerekből

A világ minden éhezőjének napi egy étkezést biztosíthatnak a kukában landoló élelmiszerekből. A pazarlás 60 százalékáért, világszerte 631 millió tonnáért a háztartások felelősek. Becslések szerint mindez évi ezermilliárd dollárral ér fel.

Napi egymilliárd étkezésnek felelne meg a 2022-ben világszerte feleslegesen kidobott élelmiszer az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) szerdán közzétett jelentése szerint. Inger Andersen, az UNEP igazgatója globális tragédiának minősítette az élelmiszer-pazarlást, figyelmeztetve, hogy mindeközben a világ számos részén emberek milliói éheznek.

Compost,From,Leftover,Food,,Asian,Young,Housekeeper,Woman,Hand,Holding
Annyi élelmiszer kötött ki a kukában 2022-ben, amiből naponta egymilliárd ember jóllakhatott volna / Fotó: Shutterstock

 

Élelmiszer-pazarlás: a világ összes éhezőjét meg lehetne etetni

A jelentés összeállításában közreműködő WRAP nem kormányzati szervezet munkatársa, Richard Swannell megdöbbentőnek nevezte a számot, és kiemelte, hogy 

csak az elpazarolt ételből a világ összes éhezőjét – becslések szerint 800 millió embert – el lehetne látni napi egy étkezéssel.

Elmondta: a jelenségért részben az okolható, hogy sok háztartás rosszul méri fel saját élelmiszer-szükségletét, a vásárlók pedig hajlamosak eldobni olyan ételeket, melyek szavatossága bár lejárt, de fogyaszthatók lennének.

Az élelmiszer-pazarlás 

  • 60 százalékáért, azaz világszerte 631 millió tonnáért a háztartások felelősek, 
  • őket követi a vendéglátóipar és az áruházak 28 százalékkal, 
  • 12 százalékot pedig a hentesek és zöldségesek számlájára lehet írni 

– áll a jelentésben.

Globális, évi ezermilliárd dolláros probléma

Becslések szerint a pazarlás évi ezermilliárd dollárral ér fel.

A mostani a témában az ENSZ második jelentése, az UNEP részéről Clementine O’Connor pedig azt mondta, minél többet kutatják az élelmiszer-pazarlás jelenségét, annál több pazarlásra bukkannak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályozások mellett a kereskedelemben jobban megéri kidobni az ételt, mint más, fenntartható alternatívát keresni. Gyorsabb és könnyebb, mert a felesleget nem adóztatják meg, vagy csak nagyon kis mértékben – közölte.

A jelentésben rámutatnak, hogy az élelmiszer-pazarlás – amely az ételek egyötödére rúg – nem pusztán a tehetős országokban fordul elő, hanem globális probléma.

Hozzáteszik, hogy a jelenség környezetvédelmi kudarc is, mert 10 százalék szén-dioxid-kibocsátást eredményez, emellett hatalmas mezőgazdasági területek szükségeltetnek olyan termések learatásához, melyeket voltaképpen sosem fognak elfogyasztani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.