BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Van, aki meg sem születik a légszennyezettség miatt

A légszennyezés még a fogantatás előtt lecsökkenti az élve születés esélyét, mivel már a petesejtet is károsítja. A vizsgált kismamák közül azok, akik a fogantatás előtt magas légszennyezettségben éltek, sokkal kisebb eséllyel hoztak világra gyermeket azokhoz képest, akik tisztább levegőt szívtak.

A légszennyezettség jelentősen csökkentette az élve születések számát a mesterségesen megtermékenyített (IVF) nők körében – derül ki egy friss kutatás eredményéből.

Worried,Pregnant,Woman,Concerned,And,Anxious,Woman,In,Pregnancy,Overthinking
A légszennyezettség már a petesejteket is károsítja.
A légszennyezettség már a petesejteket is károsítja / Fotó: Shutterstock

A szennyező anyagoknak való kitettséget korábban összefüggésbe hozták a vetélések és a koraszülések megnövekedett arányával. Akkor kimutatták, hogy a mikroszkopikus koromrészecskék a véráramon keresztül eljutnak a petefészkekbe és a méhlepénybe. A legújabb tanulmány szerint

a szennyezés káros hatása már a fogantatás előtt, a petesejteknél kezdődik.

A légszennyezettség és az élve születések száma összefügg

A megfigyelés azokon a mesterséges megtermékenyítési kezeléseken alapult, amelyeket a perthi klinikán végeztek nyolc éven át. Az 1836 nő 3659 lefagyasztott embriójának beültetése során azt vizsgálták, hogy a gyermekkihordás sikeressége összefüggésben áll-e a finom részecskék (más néven PM10) szintjével.

Sebastian Leathersich termékenységi specialista és csapata megfigyelte, hogy a lefagyasztott embrió beültetése után azok a nők, akik a petesejtgyűjtés előtt magas légszennyezettségben éltek, harmadával kisebb eséllyel hordtak ki sikeresen gyermeket, mint azok, akiket kisebb szintű légszennyezettség ért a mesterséges megtermékenyítés előtt. 

Pontosabban a kutatók azt találták, hogy azok a nők, akik a légszennyezettségi adatokat tekintve a legkárosabb területeken éltek, 38 százalékkal kisebb eséllyel szültek életképes gyereket, mint azok, akik a legkevésbé szennyezett helyeken éltek.

Jonathan Grigg professzor, a londoni Queen Mary University tanára szerint bizonyíték van arra, hogy a belélegzett fosszilistüzelőanyag-részecskék kimozdulnak a tüdőből és megtelepszenek a szervekben, köztük a méhlepényben. Így

a reproduktív egészség felkerülhet a fosszilis tüzelőanyagokból származó részecskék káros hatásainak bővülő listájára

– idézte az orvost a The Guardian.

Leathersich szerint a legfrissebb kutatás is azt mutatja, hogy „a klímaváltozás komoly és közvetlen veszélyt jelent az emberi reproduktív egészségre, még az úgynevezett biztonságos szinteken is”. 

A kutatásból készült tanulmányt az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétfői konferenciáján mutatták be.

A légszennyezés az egyik legjelentősebb, emberi egészséget fenyegető veszély, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2019-ben 6,7 millió ember halálát okozta. A korábbi kutatások szerint a mikroszkopikus részecskék a tüdőből a véráramba, majd azon keresztül az összes szervbe eljutnak a testben, ezzel növelve a szívbetegség, a gyomorrák és a demencia kockázatát. Sőt, a szennyeződés az intelligencia csökkenésével is összefüggésbe hozható.

Gyermekvállalás: a halogatásnak vannak kockázatai

A népességfogyás hátterében a fejlett országokban részben a meddőség növekedése áll. Ennek egyik oka a családalapítás és gyermekvállalás idejének fokozatos kitolódása, mivel a kor előrehaladtával a női szervezet egyre kevésbé alkalmas a fogantatásra. Ezekben az esetekben megoldást nyújthatnak az asszisztált reprodukciós eljárások, bár a sikeresség itt sem garantált.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.