Milyennek élték meg a 2024-es év hektikus makrogazdasági eseményeit? Mennyit érzett meg a bizonytalankodó ellátási láncoktól a Trump-győzelem várható hatásain át a forint szabadeséséből a vállalat? Milyen hangulatban kezdik majd el a 2025-ös évet a cégnél?
A magyar gazdaság még mindig lábadozóban van: a geopolitikai bizonytalanságok és a magyar gazdaság fő piacának számító Németországban tapasztalható gazdasági visszaesés ebben az évben még mindig erősen éreztették hatásukat a hazai gazdaságban. Ám a Microsoft helyzete némileg eltér a gazdaság többi szereplőjétől annyiban, hogy mi olyan technológiát és innovációt kínálunk a gazdaság szereplőinek, amellyel könnyebben átvészelhetik a nehezebb időket. Márpedig az ilyen termékek iránt még a válságok idején is mutatkozik kereslet. Ezekre a tendenciákra hivatkozva állítom azt, hogy az idei évünk is eredményes lesz. Jövőre pedig annyival lesz jobb a helyzet, hogy az elemzők is bővülő fogyasztással és gazdasági növekedéssel számolnak, tehát határozottan derűlátó vagyok.
Az elmúlt két év MI-robbanása a részvénypiacoktól kezdve a vállalati működések legalapvetőbb mozgatórúgóiig minden szegletet elért. Hogyan látja, mekkora szerepe lesz az MI-szoftvereknek a Microsoft és versenytársainak belső működésében a jövőben? Milyen feladatokat vett már most át az MI a munkatársaktól önöknél, és hogyan élik meg ezt a transzformációt a kollégák?
Valóban, a generatív mesterséges intelligencia minden termékünkbe beépült. A Copilotnak épp azért fejlesztettük ki a különböző változatait, hogy a legkülönbözőbb igényeknek is meg tudjunk felelni. Az MI ennek megfelelően jelentős mértékben járul hozzá az üzleti eredményességünkhöz is. Amint arról Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója beszámolt, az MI-alapú termékek mintegy 10 milliárd dollár árbevételt hoztak a cégünknek tavaly, hozzátéve, hogy ennyire rövid idő alatt ekkora eredményt még soha egyik üzletágunk sem ért el.
A saját idei Work Trend Index kutatásunk szerint, amelyben 31 000 munkavállalót kérdeztünk meg 31 országban, a válaszadóknak csak az 5 százaléka vélte úgy, hogy az MI elveheti a munkáját. Ami igazából
a munkahelyeket fenyegeti, az a képességek hiánya, ugyanis a munkaadók kétharmada ma már nem szívesen alkalmazna olyan embert, aki nem ért az MI-vel való együttműködéshez.
Az átalakulás leginkább épp ezzel összefüggésben okoz nehézségeket. A Randstad felmérése szerint hiába használ mesterséges intelligenciát minden hatodik munkavállaló a munkája során Magyarországon, többségük ehhez nem kap képzést, támogatást, és gyakran a saját eszközét kénytelen használni. Fontos megjegyeznem, hogy a vállalatvezetők, informatikai és információbiztonsági szakemberek általában nincsenek is tudatában annak, hogy a dolgozóik saját MI-megoldásokat – általában ingyenes, publikusan elérhető GPT-asszisztenseket – használnak, ezzel pedig a cég üzleti adatait kieresztik a vállalati környezetből. Ez nyilván felvet biztonsági kérdéseket, és a tervezett bevezetés elmaradása miatt a hatékonysági előnyöket sem lehet teljes mértékben kihasználni.
A repetitív munkát végzőket az automatizáció már eddig is fenyegette, bár a feszített hazai munkaerőpiacon ez egyelőre inkább csak a munkaerőhiányt enyhíti, munkahelyeket még nem igen veszélyeztet. Viszont az MI minden munkakört érint, de nem azért, mert átveszi az ember helyét, hanem mert bizonyos munkafolyamatokat átalakít és felgyorsít. Miközben egyes munkakörök átalakulnak, újak is létrejönnek. Megint csak a saját felmérésünkre hivatkozva, azt tudom mondani, hogy
éves szinten akár kéthétnyi időmegtakarítás is elérhető az MI intenzív használatával.
A változást az internet megjelenéséhez tudnám hasonlítani: ennek köszönhetően jöttek létre olyan munkakörök, mint
Hétszer több munkakör jött így létre, mint amennyi megszűnt, köztük például a gépíróké.
Összességében azt gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia a képességeket előtérbe állító gazdaság (skill-based economy) kialakulásához fog elvezetni, és mi ebben az átalakulásban a munkavállalókat és a munkaadókat egyaránt támogatjuk.
Hogyan élik meg az MI-robbanást szolgáltatói oldalról? A Microsoft felhőüzletága a világ második legnagyobb szektorális szereplőjévé teszi önöket, mit tesznek a pozíció megtartása, vagy akár javítása érdekében is a cégnél?
Magyarországon tavaly több mint 20 százalékkal nőtt a felhőszolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok száma, az adatelemzésben pedig már az európai átlag előtt járnak a hazai vállalkozások. A Microsoft Magyarország ebben az üzleti évben bekerült a három legjobban teljesítő Microsoft leányvállat közé globális szinten, és nemcsak a kiemelkedő árbevétel-növekedésünk miatt, de sok egyéb mutatószám is az élre emelt bennünket, amelyekből látható, hogy sikerült a magyar piacot is jelentősen transzformálnunk.
Mindez persze nem független attól, hogy hatalmas az érdeklődés a mesterséges intelligenciára épülő megoldásaink iránt.
A Microsoft megbízásából az IDC által elvégzett felmérés szerint a szervezetek 75 százaléka használ jelenleg mesterséges intelligenciát, míg ez arány még csak 55 százalék volt 2023-ban. A Copilotot a munkahelyeiken használók száma minden negyedéven csaknem megduplázódott, amiben fontos szerepet játszott, hogy az eszköz felgyorsítja a feladatok végrehajtását, hatékonyabbá teszi az értekezleteket, automatizál bizonyos üzleti és munkafolyamatokat. A Copilot növekvő használata folytán egyre több szervezet költözteti az IT infrastruktúráját a felhőbe. Mivel a Microsoft hagyományosan erős pozícióval rendelkezik a hazai felhőpiacon, így ezek a trendek kedvezően befolyásolták az üzleti eredményeinket.
Ahhoz, hogy a pozíciónkat megtarthassuk, folytatnunk kell azt a munkát, amivel az innovációt az ügyfeleink előnyére fordítjuk. Jelenleg a felhő infrastruktúránkat újítjuk meg úgy, hogy még többféle virtuális gépet tudjunk az ügyfeleinknek felkínálni. Szervervirtualizációval, és saját fejlesztésű MI-re optimalizált chipek alkalmazásával növeljük ezeknek a teljesítményét.
Milyennek ítéli meg a felhőüzletágat fenntarthatósági szempontból? Mit tesz a vállalat az ESG-vállalások minél teljesebb körű kielégítéséért ezen a téren?
Tisztában vagyunk azzal, hogy a mesterséges intelligencia működtetéséhez tetemes mennyiségű energiára van szükség, ám a célunk az, hogy ezt tiszta forrásból szerezzük be. A Microsoftnál folyamatosan mérjük az MI-vel összefüggésbe hozható energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást, miközben javítjuk a rendszereink, az adatközpontjaink működési hatékonyságát.
A célunk az, hogy 2030-ra elérjük a karbonnegativitást, hogy több vizet szolgáltassunk vissza a természetnek, mint amennyit mi magunk a működésünk során felhasználunk,
és hogy nullára csökkentsük a hulladékkibocsátásunkat.
Idén augusztus elején, a Microsoft megújította az adatközpontjait, így optimalizálta az MI-okozta terhelést a rendszeren belül, és nullára csökkentette a hűtéshez szükséges vízfogyasztást. A csipszintű hűtési megoldások alkalmazásával pontos hőmérséklet-szabályozást tudunk biztosítani vízpárologtatás nélkül. Bár vizet továbbra is használunk, például a mosdókban és konyhákban, ezzel a megoldással adatközpontonként 125 millió liternyi vízfogyasztást tudunk megspórolni minden évben.
Milyennek látja az MI gyakorlati használatba vételének a helyzetét? Mennyire jellemző a magyar kkv-kra, melyek híresek arról, hogy sokan még mindig kockás papíron vezetik a pénzügyeket, hogy érdeklődnek a fejlett szoftverek iránt?
Az említett nemzetközi és hazai kutatások nem hazudnak. Amint azt a Deloitte és a BellResearch kimutatta,
az egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az olyan magyar vállalkozásoknál, amelyek felhőtechnológiát alkalmaznak.
Vagyis először a vállalatok felsővezetésének kellene belátnia, hogy valóban hatékonyság- és versenyképesség javulással jár a felhő és az MI használata. Azt javasolnám a felsővezetőknek, hogy kezdjék el használni az új megoldásokat – például a Copilotot –, hogy maguk győződhessenek meg a szolgáltatások hasznosságáról, és hogy hitelesen tudják képviselni azt az álláspontot, hogy az új technológia bevezetésére igenis szükség van. Ehhez nem csak a generatív MI-alapú rendszerek mellett kell elköteleződniük, hanem az adatalapú, valóban digitalizált vállalati folyamatok mellett is, továbbá folyamatos és strukturált képzést kell biztosítaniuk az MI-t használó dolgozóiknak.
Sok jó és kevésbé jó példát látok Magyarországon.
Van olyan oktatás-képzéssel foglalkozó kkv, amelyik a ChatGPT megjelenése után pár hónappal már Azure OpenAI megoldást épített a termékébe, és találkoztam olyan marketing-reklám ügynökség tulajdonos-ügyvezetővel is, aki a cége tevékenységének jelentős részét már a mesterséges intelligenciával végezteti el. Összességében azonban elmondható, hogy az MI-adaptációja (valódi mindennapos használatba vétele) még mindig gyerekcipőben jár nálunk. Uniós statisztikák szerint, a hazai vállalkozásoknak mindössze 3,7 százaléka használ MI-alapú megoldásokat, szemben az 8 százalék körüli uniós átlaggal, vagyis van még tere a bővülésnek
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.