„Húsz évvel ezelőtt még senki nem tudta elképzelni, mekkora változást hoz a mindennapi életbe az internet megjelenése, és szerintem ez a helyzet az űrkutatással is, egyelőre nem látjuk be, mekkora áttörések lehetségesek a világűr mélyebb megismerésén keresztül” – mondta az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatója, Josef Aschbacher az Euronewsnak.
A szakértő a beszélgetésben kiemelte: az átlagos európai évente nagyjából négyezer forintot fizet be adóján keresztül az ESA kofferjeibe, és ugyan ez kevés pénznek tűnhet elsőre, a szervezet mégis éves szinten 8 milliárd dollárból gazdálkodik. Ez a szám azonban messze elmarad amerikai társa, a NASA 25 milliárdos költségvetése mellett. Az ESA azonban relatíve alacsony anyagi lehetőségei ellenére is nagy dolgokat tud letenni az asztalra:
Az Európai Űrügynökség 2024-ben rekordnak számító 13 műholdat állított Föld körüli pályára, felavatta az Ariane 6 néven futó indítóállomását, és öt új asztronautát képzett ki.
Minden egyes űrinfrastruktúra-fejlesztésre fordított euró öt eurót tesz hozzá a globális gazdasági teljesítményhez
– emelte ki Josef Aschbacher.
A GDP-hozzájárulást az ESA a munkahelyteremtésben, a magánvállalatokkal való pénzügyi kifizetések gazdaságserkentő hatásában, az orvosi fejlesztésekre fordított befektetésekben és a járulékos fejlesztési sikerek másodpiaci értékesíthetőségében méri. Az ESA-nak Magyarországon kívül 22 másik európai ország a tagja, ezek pedig befektetéseikkel arányosan részesednek a szervezet által termelt profitból is.
A sarkköri időjárást kutató műholdprojektünk emellett az átlagnál tízszer profitábilisabb, egy eurónyi befektetés 50 eurót tehet hozzá a gazdasághoz a jövőben, ennek teljesen kifizetődővé válása azonban még várat magára
– tette hozzá a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.