Valóra vált az emberiség régi álma, miután az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatói arannyá változtatták az ólmot a Nagy Hadronütköztető (LHC) segítségével.
A kutatók a Nagy Ionütöztető Kísérlet (A Large Ion Collider Experiment, ALICE) projekt tagjai voltak, és be is számoltak eredményeiről a Physical Review C folyóiratban. A kísérlet célja egyébként nem az ólom arannyá alakítása volt, az csak véletlelnül sikerült a CERN tudósainak.
A kísérlet során ólom atommagokat ütköztettek a kutatók, mely hárommal több protont tartalmaz, mint az arany, ám egyes esetekben azok nem ütköztek össze, hanem elsuhantak egymás mellett, és volt, hogy három protont le is sodortak egymásról, amivel az ólom atommag arany atommaggá alakul.
A Futurism összefoglalója szerint a kísérletek során 2015 és 2018 között 86 milliárd arany atommag jöhetett létre, ám ez bármennyire is soknak tűnik, mindössze 29 billiomod gramot jelent valójában,
ami még az aranyár közelmúltban elért történelmi csúcsa mellett is jóformán semmit sem ér.
Ráadásul az atommagok csak néhány mikroszekundumoig (a másodperc milliomod része) éltek.
Az aranycsinálásnak ez a módja tehát bár technikailag megvalósítja a középkori alkimisták álmát, annak lényegi ígéretét nem váltja be. Az így létrehozott arany költsége sokszorosa annak értéének, míg a középkor alkimistái pont azért próbáltak ólomból aranyat csinálni, hogy meggazdagodjanak. Ehhez az LHC-nál jóval olcsóbb folyamatra és persze sokkal tartósabb végtermékre lenne szükség.
A CERN kutatóinak felfedezése azonban tudományos szempontból fontos előrelépés, még ha az aranyba fektetőknek nem is kell aggódnia a hirtelen megjelenő korlátlan kínálat miatt. Azért ez azt sem jelenti, hogy nyugodtan alhatnak, hiszen a gyémántpiacot például már felborították a mesterséges kövek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.