A világ olajellátását mentik a Hormuzi-szorosban: így működik a hajók titkos „sötét tranzitja”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre több hajó hagyja el a Hormuzi-szorost egy rendkívül kockázatos útvonalon, amely Omán partvidékéhez közel halad. Hajózási szakértők szerint borítékolható a katasztrófa, de a tankerek közül sokan vállalják a kockázatot – hozzájárulva ezzel az olajárak csökkenéséhez.
A szoroson naponta mintegy 15 hajó közlekedik ezen az ománi útvonalon oda-vissza, amerikai légi fedezet mellett – állította két, a helyzetet ismerő forrás. Elmondásuk szerint a legtöbb ilyen hajó olajszállító tartályhajó. További két forrás is megerősítette, hogy az útvonal használata amerikai segítséggel történik.
Ez egy rendkívül szűk vízi út, nagyon kevés manőverezési lehetőséggel, ezért aggódunk az útvonal használatának navigációs következményei miatt
– mondta John Stawpert, a Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) tengerészeti igazgatója.
Ez áll az olajárak csökkenésének hátterében
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az áthaladások száma „érdemben” növekszik a vízi útvonalon, amely az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni konfliktusának kitörése óta gyakorlatilag zárva van a kereskedelmi hajózás előtt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az olajárak körülbelül 3 százalékkal csökkenjenek.
Donald Trump amerikai elnök szerdán újságíróknak azt mondta:
milliónyi hordó olajat hoztunk ki, és erről senki sem tud. Egyik éjszaka 22 hajót vezettünk ki sötétben, minden világítás nélkül.
Szerinte ez is hozzájárult ahhoz, hogy az olajárak viszonylag alacsonyak maradtak.
A „sötét tranzit”
Elemzők szerint az úgynevezett „sötét tranzitok” növekvő száma – amikor a hajók kikapcsolt GPS-jeladóval haladnak át a szoroson, hogy elkerüljék az iráni erők észlelését – segít abban, hogy az olaj ára 100 dollár alatt maradjon hordónként.
- A Hormuzi-szoros lezárása naponta mintegy 12 millió hordó olajat vont ki a piacról,
- ami nagyjából hat szuperolajszállító hajó napi kapacitásának felel meg.
- Az Energy Aspects tanácsadó cég becslése szerint Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek jelenleg napi körülbelül hárommillió hordó nyersolajat szállít ki a szoroson keresztül.
A cég rámutatott, hogy a kuvaiti Mina al-Ahmadi terminál készletei május végén közel nyolcmillió hordóval csökkentek, ami arra utal, hogy több hajót rakodtak meg. Az Energy Aspects alapítója, Amrita Sen szerint
a sötét tranzit lehetővé teszi, hogy a világ finomítói növeljék a termelést, és elkerüljék a nyári kínálatszűkösséget.
A hajózási iparág vezetői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy bár a forgalom nőtt, továbbra is messze elmarad a konfliktus előtti napi 135 hajótól. „Még csak meg sem közelítjük azt a szállítási mennyiséget, amely korábban ezen az útvonalon haladt át” – mondta egy tartályhajózási iparági vezető. Az Egyesült Államok mintegy két hete hozta létre azt a rendszert, amely légi fedezetet biztosít az ománi útvonalon áthaladó hajóknak – értesült a brit lap.
- A szoroson áthaladni kívánó hajók először engedélyt kérnek az amerikai Központi Parancsnokságtól, amely
- megadja az ománi útvonal koordinátáit, és
- utasítja a hajókat GPS-rendszereik,
- valamint egyéb elektronikus berendezéseik kikapcsolására.
- Azt is javasolták, hogy a hajók sötétedés után keljenek át.
Egyetlen sávos útvonalról beszélünk, kétirányú forgalommal, megrakott hajókkal, amelyek nehezen manővereznek. Olyan ez, mintha éjszaka, fényszóró nélkül vezetnénk egy szűk vidéki úton
– mondta a tankeripari vezető. „Nagy valószínűséggel baleset fog történni” – tette hozzá.
Az útvonal a sziklás ománi partvidék mentén halad, és egyes helyeken mindössze 800 méter széles, ami komoly navigációs kihívást jelent a nagy hajók számára. Egy forrás szerint az Egyesült Államok engedélyezte a kétirányú forgalmat, és azt az utasítást adta, hogy a hajók a szélesebb szakaszokon kerüljék el egymást.
A tengeren rakodják át a szállítmányokat
A Kpler adatelemző cég szerint a tartályhajók folyamatosan ingáznak a Perzsa-öböl rakodótermináljai és a szoroson kívüli átrakóhelyek között. A vállalat szerint ez adja a Perzsa-öbölből származó nem iráni olajkereskedelem 80 százalékát.
Hajózási vezetők szerint valószínűleg arról van szó, hogy
a nagyobb kockázatot vállaló hajók rövid utakat tesznek a Hormuzi-szoroson keresztül az olajterminálok és a Sohar közelében horgonyzó, óvatosabb hajók között.
Június első kilenc napjában ezzel a módszerrel közel napi 2kétmillió hordó olajat exportáltak a Perzsa-öbölből, ami majdnem kétszerese a májusi mennyiségnek.
Az amerikai hadsereg szerdán támadássorozatot indított több iráni célpont ellen, néhány órával azt követően, hogy Donald Trump elnök további csapásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem születik békemegállapodás. Irán válaszul bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását. Ezek nyomán az észak-tengeri Brent nyersolaj ára az ázsiai kereskedésben 1,6 százalékkal, hordónként 94,55 dollárra emelkedett.
