Az európai védelmi ipar vezetői csütörtökön konkrétabb megrendeléseket sürgettek irányelvek helyett, hogy az ukrajnai háborús és más biztonsági igények kielégítése érdekében növelni tudják a kapacitásokat. A gyártókat tömörítő ASD szerint a védelmi kapacitások növeléséhez hosszú távú tervezésre, valamint az Európai Unióval és a nemzeti kormányokkal való kézzelfoghatóbb együttműködésre van szükség.
„Ukrajna ébresztőt fújt az európai ipar számára, és sok ország sokkal többet költ a védelemre, mint korábban” – idézte a Reuters Micael Johanssont, a svéd Saab vezérigazgatóját, az ASD alelnökét. „Újra kell indítanunk a lőszerek és fegyverrendszerek gyártását, amit már nagyon régóta nem csináltunk, és ehhez egy egész ökoszisztémára van szükség… ami valódi kihívás. Ez egy hatalmas beruházás, és az iparágban nem tudjuk csak magunktól megtenni” – mondta újságíróknak az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján.
Thierry Breton, az EU iparügyi biztosa szerint a fegyvergyártó vállalatok már értek el haladást a termelés felfuttatásában. Johansson azonban nem tudja megjósolni, mikor lesznek képes teljesíteni azt az uniós célt, hogy az Ukrajna Oroszország elleni, egyre növekvő, kimerítő háborújában kulcsfontosságú szerepet játszó 155 milliméteres lövedékek éves termelését egymillióra növeljék.
Fotó: AFP
Vele ellentétben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanezen a konferencián azt állította, hogy jövőre képesek lesznek erre. Úgy tűnik, egyedül van az optimizmusával, mert Boris Pistorius német védelmi miniszter is azt mondta korábban, hogy az ígéretek ellenére határidőre, vagyis jövő márciusra nem fogják tudni leszállítani Kijevnek az egymillió lőszert.
A minap egy magas rangú uniós illetékes is elismerte, hogy február 9. óta a program keretében 300 ezer darab lőszert szállítottak a tagállamok tartalékaiból Ukrajnának, ami messze elmarad az ígért egymilliótól. Egyes tagállamok ezért sürgetik, hogy a hiányzó mennyiséget szerezzék be külföldről.
Fotó: Muhammed Enes Yildrim
Johannson aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy Európa megnövekedett védelmi költségvetésének mekkora hányadát fordítják az Egyesült Államoktól származó fegyvervásárlásra.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Ukrajna sürgős fegyverigénye vitát váltott ki arról, hogy Európának mennyire kellene a világpiacról származó importtal áthidalnia a saját védelmi kapacitásának hiányát.
Lehet, hogy rövid távon jó döntés az EU-n kívülről vásárolni, de az adófizetők számára nem fog megtérülni a befektetés… ha így folytatjuk
– figyelmeztetett az ASD alelnöke.
Ami az egyéb geopolitikai feszültségeket illeti, Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója, az ASD elnöke elmondta, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti forgalom csupán a koronavírus-járvány előtti szintnek a 10 százalékát érte el. Mivel azonban a légi közlekedés világszerte nagyjából visszatért a pandémia előtti szintre, a repülőgépek iránti kereslet meghaladja a kínálatot, amelynek kielégítését hátráltatják az ellátási lánc problémái.
Az ASD korábban közölte, hogy
az európai repülőgépiparban és a védelmi ágazatban foglalkoztatottak száma visszatért a járvány előtti szintre,
ami valamivel kevesebb, mint egymillió munkahelyet jelent. A munkaerőhiány a koronavírus-válság óta égető probléma.
