Az védelmi miniszterei kedden találkoznak Brüsszelben, de úgy tűnik, nem sikerül teljesíteni az Ukrajnának tett fegyver- és lőszerszállítási ígéreteket. Az EU egy éven belül egymillió lőszert tervezett átadni Kijevnek az Oroszország elleni harchoz, de ez súlyos nehézségekbe ütközik, és a Politico értesülése szerint az újabb anyagi támogatást is gátolja a feszült belső politikai vita.
Fotó: AFP
A lap emlékeztetett, hogy pénteken egy magas rangú uniós illetékes elismerte: február 9. óta a program keretében 300 ezer darab lőszert szállítottak a tagállamok tartalékaiból Ukrajnának, ami messze elmarad az ígért egymilliótól.
Nehéz lesz elérni a kitűzött célt március közepéig
– vallotta be egy neve elhallgatását kérő diplomata is. A fegyvergyártók munkaerő- és alapanyaghiányra hivatkoznak, ami megnehezíti a gyártás felpörgetését. Az uniós illetékes ennek ellenére állítja, hogy még nem mondtak le teljesen az ígéret teljesítésétől.
Megjegyezte, hogy a szám csak „köztes érték”, mivel egy másik közös beszerzési program keretében további több ezer lőszert küldenek majd. „Ez összességében az ipari kapacitással kapcsolatos probléma” – tette hozzá a diplomata. Ettől függetlenül
vita tárgyát képezi egy új segélycsomag, amely négy év alatt további 20 milliárd eurót nyújtana Kijevnek
az EU Európai Békekeretből (European Peace Facility – EPF). (Egy euró 376,8 forint.) Ráadásul Magyarország még mindig blokkol egy 500 millió eurós kifizetést a meglévő EPF-alapokból, bár az OTP lekerült az ukrán szankciós listáról, ahogy azt feltételül szabták.
Fotó: Ludovic Marin / AFP
A portál emlékeztet, hogy bár az EU egyértelműen Ukrajna mögött áll, a tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogyan nyújtsanak Kijevnek további pénzügyi támogatást, illetve azt illetően, hogy egy összegben vagy éves részletekben térítsék-e vissza az országoknak a fegyverszállítások ellenértékét.
A húszmilliárd eurós csomaggal kapcsolatban a diplomata azt mondta, hogy „az utóbbi időben nem beszéltünk erről az összegről”. Hangsúlyozta, hogy
előbb el kell dönteni, hogyan működik majd az alap, és csak utána pénzt rendelni hozzá. Ez nem zárul le kedden
– tette hozzá. Az október végi EU-csúcson Olaf Scholz német kancellár is óvatosan fogalmazott újabb ukrán finanszírozással kapcsolatban, mivel vita folyik arról, hogyan használják fel hatékonyan a 2027-ig uniós érvényes költségvetés kiadásait.
„Sok ország nagyon magas szinten nyújt kétoldalú támogatást – Németország a legtöbbet –, és ez folytatódni is fog. Erre kell most összpontosítanunk” – fogalmazott Scholz.
Sajtóértesülések szerint a kancellár egy zárt ajtók mögött tartott feszült találkozón arra figyelmeztette az EU vezetőit, hogy ideje komolyabban venni a blokk kiadásainak a csökkentését, miközben sokan még mindig új forrásokat biztosítanának Ukrajna számára.
