Mivel az nem tud a menetrendnek megfelelő mennyiségben lőszert szállítani Ukrajnának, itt az ideje, hogy külföldön keressenek utánpótlást – jelentette ki Grusko Edgars Rinkevics lett elnök.
Fotó: AFP
Az uniós vezetők azt ígérték Kijevnek, hogy márciusig egymillió lőszert szállítanak. Első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy a célt nehéz lesz teljesíteni, mivel az EU-t békeprojektként hozták létre, és így is lett: a program keretében csupán 300 ezer darabot adtak az idén a nemzeti tartalékokból.
Azt kell feltételeznünk, hogy az egymillió darabot nem fogjuk elérni
– ismerte el kedden, a tagállamok védelmi minisztereinek egyeztetésén a Németországot képviselő Boris Pistorius.
Lesz egymillió lőszer – csak nem időben
Ami azonban még rosszabb: sajtójelentések szerint Észak-Korea csak augusztus óta pontosan ilyen mennyiségű lőszert szállított Oroszországnak – emlékeztetett a Politico.
Fotó: AFP
Jirí Sedivy, az EU által 2004-ben létrehozott Európai Védelmi Ügynökség vezérigazgatója szerint Brüsszel képes lesz biztosítani az ígért egymillió lőszert Ukrajnának – csak nem a márciusi határidő lejártáig.
Edgars Rinkevics lett elnök szerint van megoldás.
Régóta sürgetjük, hogy ha az EU-ban nincs elég muníció és felszerelés, akkor vegyük azt meg máshonnan, és adjuk Ukrajnának. Most azt a fontos, hogy Ukrajna harcoljon tovább, és kapja meg, amire szüksége van
– nyilatkozta a portálnak.
Franciaország szigorúan korlátozná a külső lőszervásárlást
Elejétől fogva kétséges volt, hogy a szükséges mennyiségű lőszert képesek-e legyártani az EU tagállamai és a NATO-tag Norvégia. A 27-ek között a legnagyobb fegyveriparral rendelkező Franciaország szigorú korlátozást sürgetett az EU-n kívüli lőszerek vásárlására, míg mások, köztük Svédország és a balti államok nyitottabbak voltak rá. Magyarország továbbra sem járult hozzá az ukrajnai fegyverszállítások európai uniós finanszírozásához.
Fotó: AFP
„A jelenleg a legnagyobb kihívást számunkra nem annyira a védelmi kiadások jelentik, azokat növeljük, hanem az, hogy hol találunk felszerelést a készletek feltöltéséhez, a védelmi erők újrafegyverzéséhez” – hangsúlyozta a lett elnök, aki korábban 12 évig volt országa külügyminisztere.
„Figyelembe véve, hogy már mind megértettük, hogy háború Ukrajnában tovább tart majd, mint ahogyan másfél éve jósoltuk, és a saját tartalékainkat is fel kell töltenünk, komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogyan működik az európai védelmi ipar, és miképpen oldjuk meg ezt a problémát” – tette hozzá.
A háború elhúzódásával az EU egyre inkább küszködik azzal, hogyan segítsen Kijevnek katonailag és anyagilag is.
A lett elnök attól tart, hogy az uniós problémák átgyűrűzhetnek az Egyesült Államokba is, ahol szintén politikai nehézségekbe ütközik Ukrajna támogatása.
Fotó: AFP
„Amikor amerikaiakkal beszélek, aggódom egy kicsit, mert az a benyomásuk, hogy Európa nem ad eleget, bár ha az összes programot beleszámítjuk, akkor valójában többet költünk Ukrajnára, mint az Egyesült Államok” – jelentette ki.
Nem a gyártással, az exporttal van a baj
„Ha ismét azt hallják, hogy Európa nem képes elég lőszert előállítani vagy elég pénzügyi támogatást nyújtani, akkor ez negatív hatással lesz az Egyesült Államokban folyó vitákra is, mert az lesz az érv, hogy nézzétek, srácok, ha Európa nem tesz eleget, vagy ha Európa nem törődik Ukrajnával, akkor nekünk sem kellene” – fogalmazott.
Josep Borrell, az EU vezető diplomatája szerint az uniós lőszerterv esetében nem annyira az ipari termeléssel, mint inkább az exporttal van a probléma. „Thierry Breton belső piacokért felelős biztos szerint az európai iparnak megvan a kapacitása évi egymillió lövedék előállítására” – mondta újságíróknak a védelmi miniszterek találkozója után, amikor beszélt az Oroszország elleni újabb szankciós csomagról is. „Az európai ipar azonban sokat exportál harmadik országokba. Ezért arra kérjük a tagállamokat, hogy irányítsák át, változtassák meg a prioritást annak érdekében, hogy elsőbbséget kapjon az Ukrajna számára történő gyártás” – tette hozzá.
