Európa nem védi kellően a méztermelőket
Az agrárminiszter hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a mézirányelvről szóló dossziéját, ugyanis
sokkal szigorúbban meg kell határozni, és a mézesüvegeken feltüntetni a méz eredetét. Meg kell nevezni, hogy mely országból származik a termék, és milyen arányokban tartalmaz európai és más eredetű mézet.
Amszterdamban is tüntettek a méhészek
A demonstrációkat egy Magyarországon bejegyzett egyesület szervezi.
Elmondta, a méhészek brüsszeli tüntetése hozzájárul ahhoz, hogy az uniós tagországok miniszterei az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során védeni tudják a beporzókat, és az európai méz minőségét. Az európai méhészek is szigorú eredetvizsgálatot, a címkézés és európai védjegyek révén pedig nyomon követhetőséget szeretnének az európai eredetű méznek – közölte.
Nagy István kiemelte: a méhészet kis ágazat, ugyanakkor stratégiai ágazatról van szó, hiszen a méhek beporzó tevékenységétől függ, hogy megfelelő mennyiségű étel van-e az asztalokon.
Ha a méhészek tönkremennek, nincsenek méhek, nincs beporzás, az élelmiszerek kétharmada eltűnik az áruházak polcairól
– figyelmeztetett.
Kijelentette, hogy a méhtartáshoz olyan gazdasági háttérre van szükség, amely a méz felvásárlási árán keresztül biztosítja, hogy a méhészeknek megérje ezt a gazdasági tevékenységet folytatni.
A mézkészítés, mint gazdasági tevékenység önmagában nem tudja eltartani a méhészeket, ezért a magyar kormány keresetkiegészítő támogatást biztosít számukra. Hosszú távú megoldás lenne, ha európai szinten lehetne védelmet biztosítani a méhészek és a teljes méhpopuláció számára – tette hozzá.
Célunk, hogy a fogyasztó eredeti mézet tudjon fogyasztani, hiszen ezzel hozzájárulunk teremtett világunk hosszú távú fenntartásához
– fogalmazott az agrárminiszter.
